GENERÁCIÓK ENERGIÁJA

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A nagyfeszültségű hálózatokon a megújuló energiaforrásokból származó energia elszállítása, illetve a rendkívüli üzemállapotok okozhatnak időszakos terhelési csúcsokat. A Dynamic Line Rating (DLR) technológia segíthet ezen állapotok kezelésében. A múltban csak fizikai szenzorok használatával lehetett biztosítani, hogy a távvezetékek belógása szabványos maradjon. Vajon tart már ott a mesterséges intelligencia, hogy a segítségével a fizikai szenzorok részben kiválthatók legyenek? Milyen tényezők befolyásolják a pontosságot és alkalmas-e terhelhetőség előrejelzésre egy ilyen rendszer?

Az elvégzett munka, elemzés

Az E.ON hálózatán mára több távvezetékre került olyan DLR rendszer (sodronyszenzor és időjárás állomás), amelynek mérési adatait felhasználva betanítható egy mesterséges intelligencián alapuló neurális háló (ANN), amely virtuális szenzorként funkcionálhat. A fejlesztés eredményeképpen egy év elteltével a betanítás alapját adó sodronyszenzorokat új távvezetékekre lehetett áthelyezni és az eredeti helyszínen a már betanított ANN „szenzor” adja a vezeték felügyeletét. Az előadásban bemutatásra kerül az ANN alapú számítás matematikai háttere, az így elérhető pontosság a változó környezeti tényezők és a betanítás időintervallumának függvényében. A tavaly indult, digitális ikrekkel foglalkozó Horizon TwinEU nemzetközi konzorcium többek között azt is vizsgálja, milyen feltételek mellett és milyen kompromisszumok árán csökkenthető a betanításra fordított idő.

Eredmények, következtetések

A DLR technológia abban segít, hogy a meglévő NAF hálózati kapacitásainkat a lehető legjobban kihasználva, egy esetlegesen jelentkező hálózatfejlesztési igény időben kitolható legyen vagy a jelentkező terhelési/fogyasztási csúcsokat biztonsággal kezelni lehessen a szabványosság megtartása mellett. Az ANN alapú számítási módszerekkel szerzett tapasztalatok is segítséget nyújtanak egy közel teljes lefedettséget és a dinamikus terhelhetőség előnyeit nyújtó NAF hálózat kialakításában.

Tanulságok, üzenet

A több európai és magyar TSO/DSO-nál is sikerrel alkalmazott technológia már az E.ON-nál is támogatja kiválasztott NAF vezetékek dinamikus terhelhetőségét. A meglévő és a DLR rendszerbe integrálható fizikai és ANN alapú eszközök nyújtotta szinergiák hasznosításával és további KFI tevékenység eredményeképpen akár a teljes NAF hálózatra költséghatékonyan kiterjeszthető a DLR nyújtotta funkcionalitás.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A nagyfeszültségű távvezetékek karbantartása komoly kihívást jelent az öregedő infrastruktúra és szakértői gárda miatt. A gépi látás és mesterséges intelligencia (AI) ígéretes lehetőséget kínál a távvezeték bejárások automatizálására, különösen nagy mennyiségű képanyag esetén. Emellett fontos kérdés a tudás megőrzése és átadása a következő generációk mérnökei számára, különösen a tapasztalati tudás rendszerezése és elérhetővé tétele. Az előadás célja két aktuális, gyakorlatorientált AI-alapú megközelítés bemutatása a nagyfeszültségű technika területén, a CIGRE nemzetközi szervezet munkáján és fejlesztési tapasztalatokon keresztül.

Az elvégzett munka, elemzés

Az egyik bemutatott terület a CIGRE B2.93 munkacsoport tevékenysége, mely a távvezetéki képfeldolgozás és hibaazonosítás mesterséges intelligenciával támogatott automatizálását mutatja be. A munkacsoport célja best practice-ek feltérképezése, és egységesített ajánlások megfogalmazása az ipari szereplők számára. A másik rész egy nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló tudásmenedzsment rendszer alapjának bemutatása, mely a nagyfeszültségű hálózaton dolgozó mérnökök döntéstámogatását célozza, gyors információelérést és tudásdigitalizációt biztosítva.

Eredmények, következtetések

A gépi látás alapú rendszerek alkalmasak a vizsgálatok megbízhatóságának növelésére, miközben csökkentik az emberi erőforrásigényt. Az LLM-alapú tudásmenedzsment rendszer képes a tapasztalati tudás digitalizálására és gyors hozzáférést biztosíthat a tervezéshez és hibakereséshez szükséges információkhoz. A két megközelítés integrálása új lehetőségeket nyithat a hálózatüzemeltetésben.

Tanulságok, üzenet

Az AI nemcsak az eszközgazdálkodást támogathatja, hanem a mérnöki tudás megőrzésének és megosztásának is kulcseszköze lehet. A digitalizáció és mesterséges intelligencia együttes alkalmazása hozzájárulhat a nagyfeszültségű hálózatok megbízhatóbb, fenntarthatóbb üzemeltetéséhez.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az energetikai szektor digitalizációja az elmúlt években egyre inkább előtérbe helyezte az adatalapú döntéshozatal és előrejelzés fontosságát, amely lehetővé tette a mesterséges intelligencia módszerek bevezetését. Előadásomban célom bemutatni, hogyan fejlődtek az alkalmazott módszerek a jól értelmezhető, hagyományos gépi tanulási algoritmusoktól a modern, mély neurális hálózatokra épülő, de magyarázhatósági kihívásokkal küzdő megközelítésekig.

Az elvégzett munka, elemzés

Az energetikában is alkalmazható mesterséges intelligencia megoldások két fő kategóriába sorolhatók. Az első csoportba tartoznak a klasszikus gépi tanulási módszerek (pl. lineáris regresszió, döntési fák, boosting alapú hibrid modellek), melyek esetén energetikai szakértők számára is könnyen áttekinthető és értelmezhető a modell döntési logikája. A második kategóriát a legmodernebb, mélytanuláson alapuló modellek képviselik, amelyek teljesítménye sok esetben felülmúlja a hagyományos gépi tanulási módszerekét. Ugyanakkor ezen modellek értelmezése kihívást jelent, és speciális, magyarázhatóságot biztosító technikák (xAI – explainable AI) alkalmazását igényli. Az előadás során egy konkrét esettanulmányon keresztül mutatom be a gráf neurális hálózatok (GNN) működését és alkalmazási lehetőségeit, amelyben historikus idősorokat és időjárási adatokat felhasználva készül rövid távú előrejelzés az európai villamosenergia-árakra. Célunk, hogy a bemutatott példák révén a résztvevők a mélytanulási modellekre ne csupán „fekete dobozként”, hanem egy értelmezhető és szakmailag alátámasztható mesterséges intelligencia megoldásként tekintsenek.

Eredmények, következtetések

A vizsgálatok igazolták, hogy bár a mély neurális hálózatok teljesítménye magasabb lehet, gyakorlati alkalmazásukhoz elengedhetetlen a döntések magyarázhatósága. Az xAI módszerek (pl. SHAP, Grad-CAM) integrálása lehetővé teszi a modellek működésének transzparenssé tételét, ezáltal támogatva az üzleti logikának megfelelő alkalmazhatóságot is.

Tanulságok, üzenet

Az energetikai adatelemzés jövője a magyarázható, mélytanulás-alapú modellekben rejlik. A cél nem csupán a minél jobb teljesítmény, hanem a szakértők általi elfogadhatóság biztosítása is – ehhez elengedhetetlen az átláthatóság és a magyarázhatóság, amelyet a megfelelő xAI eszközökkel lehet biztosítani.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A munka célja egy olyan prediktív modell kidolgozása volt, amely historikus hálózati veszteség adatok, területi energiaforgalmak és meteorológiai tényezők alapján képes előre jelezni a hálózati veszteséget. A kérdéskör aktualitását az iparági szabályozási környezet átalakulása adja: a profilalapú elszámolásban eddig az elosztók viselték a statisztikai előrejelzés és a tényleges fogyasztás különbségéből eredő mennyiségi és pénzügyi kockázatokat, de a jövőben ez a kockázat a kereskedőkhöz kerül. Így az elosztók kizárólag a hálózati veszteség mennyiségét kötelesek beszerezni, amely műszaki veszteségből, saját fogyasztásból és szabálytalan vételezésből áll. Ez a változás szükségessé teszi a hálózati veszteség pontosabb megértését és megbízható előrejelzését. Mindez olyan hálózati környezetben történik, amelyre az HMKE-s fogyasztók gyorsan növekvő száma miatt egyre nagyobb dinamikusság jellemző – a fogyasztói háttér változásai közvetlen hatással vannak a hálózati veszteségre.

Az elvégzett munka, elemzés

A fejlesztett modell – újszerű megközelítésként részben reprezentatív fogyasztói panelméréseket felhasználva a teljes elosztó területi áramforgalomból extraktált – historikus hálózati veszteséget használja célváltozóként. A munka során egy olyan előrejelző rendszert alkottunk, amely mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel, a hálózati energiaforgalom és meteorológiai tényezők együttes figyelembevételével képes a következő három nap hálózati veszteségének pontos becslésére. A modell fejlesztése során mesterséges intelligencia alapú tanulóalgoritmusokra támaszkodtunk, amelyek az iparágban eddig nem alkalmazott módon képesek leképezni az időben és térben változó veszteségi mintázatokat. A prezentáció a fejlesztés lépéseit követi végig, különös hangsúlyt helyezve az MI-alapú komponensek felépítésére és működésére.

Eredmények, következtetések

A hálózati veszteség ilyen jellegű mesterséges intelligencia alapú kezelése nemzetközi szinten is teljesen újszerű az iparágban. A munka eredményeként létrejött előrejelző modell képes reagálni a fogyasztási és meteorológiai környezet változásaira, és jól alkalmazható más, hasonló időalapú villamosenergia-forgalmi előrejelzési feladatokra is. A megközelítés különösen értékes lehet a jövőben olyan rendszerek esetén, ahol a hálózati bizonytalanság és az időjárási hatások fokozottan érvényesülnek.

Tanulságok, üzenet

A projekt legfontosabb üzenete, hogy a hagyományosan konzervatív villamosenergia-ipar képes integrálni a legkorszerűbb informatikai és mesterséges intelligencia alapú technológiákat. Az ilyen típusú fejlesztések elősegítik a hatékonyabb működést, csökkentik a kockázatokat, és hozzájárulnak az energiarendszerek jövőállóvá tételéhez.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az energiapiacot érintő kihívások egyre összetettebbé válnak, hiszen a makrogazdasági és energiabiztonsági tényezők mellett a szigorodó európai klímapolitika is egyre nagyobb nyomást helyez a szereplőkre. Az innovációs versenyben való globális lemaradás kockázata, valamint az infláció okozta gazdasági nyomás tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az árampiacot különösen érzékenyen érintik a napközbeni és éves termelési egyenlőtlenségek, amelyek jelentős ár kilengéseket okoznak. Bár a megújuló energiaforrások aránya folyamatosan nő, az energiahálózat infrastruktúrája nehezen birkózik meg az integrációs kihívásokkal, ami ellátásbiztonsági és gazdasági problémákat eredményez.

Az elvégzett munka, elemzés

Modellezéssel vizsgáltuk, hogy energiatároló létesítése milyen potenciált hordoz ún. saját célra termelő erőművek (SCTE) esetében és a vezérlési rendszerbe beavatkozással milyen potenciál áll rendelkezésre és hogyan tudja a hálózati völgyidőszakokat és ár kilengéseket helyszínspecifikusan integrálni. A modellezés alapja egy korábbi év fogyasztásán alapul, amihez megfelelően illesztett napelemes rendszer és energiatároló kombinációkat vizsgálunk meg. A fogyasztás automatizált vizsgálatával pedig üzleti modelleket javasol az energiatároló jobb kihasználtságára.

Eredmények, következtetések

Egy felhő alapú, integratív platform, ami helyszínspecifikusan tudja meghatározni a várható fogyasztást, termelést, akkumulátor menedzsmentet, figyelembe véve a várható rugalmassági lehetőségeket. Az eredmények alapján

• egy átlagos fogyasztó energiatárolási beruházásának megtérülési idejét felezzük,
• segítünk a legtöbbet kihozni a megújuló rendszerből, nincs kárbaveszett energia (Visszwattos rendszerek),
• menetrendezési szolgáltatásunkkal csökkentjük az energiakereskedő kockázatát,
• nagyobb stabilitást viszünk a villamosenergia piac működésébe.

Tanulságok, üzenet

Szabadpiaci ösztönzéssel és adat vezérelt működéssel lehetőség van a villamos-energia rendszerbe egy mélyebb szintű megújuló integrálási szintet elérni hálózati beruházások nélkül.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elosztott villamosenergia-termelés feszültségproblémákat okoz a hálózaton. Túl nagy feszültségnél a PV inverterek lekapcsolnak, ami fogyasztói panaszokat is előidéz. A visszatápláláskor a hálózati elemek gyakrabban túlterhelődnek. Az elektrifikációnk köszönhetően a túl kis feszültség és egyre gyakoribb. Ezen a problémán hagyományos hálózatfejlesztés (pl. nagyobb teljesítményű transzformátor és nagyobb kábel keresztmetszet) vagy innovatívabb OLTC transzformátor és vonali feszültségszabályzó helyett vagy mellett a fogyasztás változtatásával is enyhíthetünk. Ennek megvalósítását nem csak a fogyasztókra bízhatjuk, hanem a hálózat igényeinek megfelelően az elosztó vezérléssel is beavatkozhat, akár elosztói rugalmassági piac keretében. A megoldás további elosztott termelő kapacitás integrálását is elősegíti.

Az elvégzett munka, elemzés

A fenti probléma kezelésére az E.ON-nál, a Flex.ON program keretében tesztelésre került egy rugalmassági platform, mely a Magyarországon széles körben elterjedt elektromos hőtárolós vízmelegítők egyedi vezérlését valósította meg smart mérők segítségével, hálózati igények alapján. Egy hálózatszámítás után – tehát a hálózati elhelyezkedést és topológiát is figyelembe véve – egy szoftver kiválasztotta mely bojlereknek, milyen vezérlést küldjön. A pilot során smart mérőkkel hosszú időszakban rögzítésre kerültek negyedórás bojler fogyasztási görbék hálózati szűkületek nélkül egy alap vezérléssel, majd egy tesztidőszakban ezek kiegészültek hálózati szűkület miatti bekapcsolás engedélyezésekkel. A tervezett előadásban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen teljesítmény választ adtak a bojlerek a vezérlésekre.

Eredmények, következtetések

Bemutatjuk, hogy a pilotba bevont bojlerek közül milyen változatos fogyasztási görbék adódtak. Vizsgáljuk, hogy mely időszakokban, milyen hosszú tiltott működés után, körülbelül mekkora teljesítmény érhető el a bojlerekből.

Tanulságok, üzenet

A bojlerek teljesítmény válasza alapvetően hasonló, jellegzetes lecsengést mutat. Ugyanakkor rugalmassági programoknál figyelembe kell venni, hogy nem feltétlen lesz minden bojler elérhető – például nyaralókban időszakosan vannak csak bekapcsolva. Az elérhetőség arányára is kitérünk majd.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A Szigethalom alállomás a megszokottól eltérő módon, nem ívesen, hanem T-ben csatlakozik 132kV-ra. Hogy a redundáns ellátás biztosított legyen, két egymástól független 132kV-os betáplálás szükséges, a két tápláló vonal egy oszlopsoron fut az alállomásba és ezen oszlopok szabványosítása szükséges. A szabványosítás időtartamára szükséges az alállomás üzem alól való kivétele és az onnan induló középfeszültségű vonalak máshonnan való ellátása. Az előzetes hálózatszámítások alapján néhány középfeszültségű vonal esetében a kialakuló N-1 kapcsolási állapotban a hálózat a kapacitásának a határán fog üzemelni. Az országban elsőként fogyasztói rugalmassággal igyekeztünk a terhelési csúcsokat csökkenteni, és a nem kalkulálható terhelési kilengésekre tartalékot képezni. Milyen mennyiségű rugalmasságot sikerült beszerezni? Hogy lehetnek segítségünkre a fogyasztóink ebben az esetben? Mennyire nyitottak erre a fogyasztóink és mi az együttműködés kulcsa?

Az elvégzett munka, elemzés

A hálózatüzemeltetés során, előfordulhatnak olyan tervezett munkák, amelyek elvégzéséhez egy középfeszültségű vonalat vagy akár egy teljes alállomás területét más alállomásokból kell ellátnunk. Egy ilyen a normáltól eltérő üzemállapot esetében könnyen megesik, hogy a hálózat az amúgy eredeti üzemállapotától eltérően a terhelhetőségének a határán üzemel majd, ami a hálózat egyéb paramétereire is hatással van. A probléma megoldásaként igénybe vettünk az érintett hálózaton nagyfogyasztóinktól rugalmassági szolgáltatást, ezzel tartalékot képezve a hálózaton. Nagy kihívást okozott a fogyasztók egymástól teljesen eltérő fogyasztási szokásaik és technológiai adottságaik miatt megtalálni a közös nevezőt a hálózattal. Másik fő feladat volt a rugalmasság kapcsán a szerződéses alapokon nyugvó együtt működés és ellentételezés, illetve elszámolás folyamatának kidolgozása, mivel eddig ilyet még nem alkalmaztunk és egy precedens értékű példával szerettünk volna szolgálni. A fogyasztóktól kapott rugalmassági kapacitások, illetve egységárak a rendelkezésükre álló technológiák is mind, mind fontos tapasztalatokkal gazdagítottak minket.

Eredmények, következtetések

Elsőként sikerült fogyasztóoldali rugalmassági szolgáltatást igénybe vennünk piaci alapon az országban, aminek eredményeiről szeretnénk beszámolni az előadás folyamán.

Tanulságok, üzenet

Az elosztóhálózati rugalmasság szabályozási oldala még nem teljesen kiforrott a fogyasztók terén, de ettől függetlenül értékes potenciál rejlik a fogyasztóinkban, amivel érdemes foglalkozni. A fogyasztóinkkal való kommunikáció is egy olyan dolog, amire érdemes egyre több hangsúlyt fektetni, mert most már nem csak mi tehetünk értük, hanem igenis el kell fogadjuk, hogy ők is a segítségünkre lehetnek!

A klasszikus üzem- és rendszerirányítás azon alapult, hogy a villamosenergiát koncentráltan, jórészt az átviteli hálózatra csatlakozó nagy erőművekben termelték meg, a hálózat feladata pedig ennek szétosztása volt az alacsonyabb szinteken elhelyezkedő, kisebb egység teljesítményű fogyasztók között. Az energiarendszer viselkedése jól becsülhető és determinisztikus volt.

Jelenleg viszont az energia jelentős részét már a kisebb feszültségszintekre csatlakozó elosztott, kis egységteljesítményű és többnyire időjárás függő termelők szolgáltatják. Velük kell biztosítani a hálózat energiaegyensúlyát, miközben mindegyik feszültségszinten ügyelni kell a hálózati állapotváltozók (áram, feszültség, teljesítmény) határértékek között tartására is.

A villamos hálózatot azonban nem erre az üzemmódra tervezték és nem is lehet azt egyik napról a másikra az új követelményekhez igazítani, mivel a hálózati beruházások drágák és hosszú a megvalósítási idejük. Esetenként lokálisan a meglévő struktúrába is be lehet építeni olyan eszközöket, amelyek ellensúlyozhatják a kialakuló anomáliákat, de ezek sem olcsók, és jelenleg még kevés van belőlük.

Azonban még egy gyökeresen átalakított hálózatot sem lehetne a régi rendszer- és üzemirányítási módszerekkel üzemeltetni, hanem ezen a téren is újszerű megoldásokra lesz szükség.

A korábban csak rendszer szinten megjelenő szabályozási és üzemeltetési problémák lecsorognak az alacsonyabb feszültségszintekre, gyakran még a 0,4 kV-os elosztóhálózatot is érintik. Eközben drasztikusan megnőtt az érintett szereplők száma is. A korábbi koncentrált és kevés szereplős üzemirányítást sok kis lokális üzemirányítási egység (áramkör, vonal, körzet) hierarchikusan egymásra épülő rendszere váltja fel. Ebben minden egység villamos állapotváltozói egy-egy önálló állapotteret határoznak meg, amelyben minden változó hat valamilyen mértékben a többire, és a közöttük lévő összefüggések sem lineárisok. Emellett az állapotváltozók értékének megváltoztatása sincs ingyen, mivel az azt befolyásolni képes szereplők szolgáltatásait piaci alapon veheti igénybe az üzemirányító.

A cél, hogy a hálózat minden üzemirányítási egységében megtaláljuk az adott helyzetet kiszolgáló műszaki és gazdasági optimumot.

Az Astron a DÉMÁSZ-szal szorosan együttműködve kifejlesztett egy olyan evolúciós algoritmuson alapuló szimulációt, amely képes gyorsan és hatékonyan megtalálni a hálózati szegmensek üzemállapotát leíró sok dimenziós állapotfüggvény optimumát. A módszer szinte bármilyen hálózati konfigurációra (hurkolt átviteli vagy sugaras 0,4 kV-os hálózat) alkalmazható. Az optimalizációs algoritmus biztosítja, hogy az alacsonyabb hierarchia szinten lévő hálózatrész optimumának meghatározásakor a fölöttes hálózat üzemi optimumának követelményeit is figyelembe vegye.

Az előadás egy ilyen hierarchikus optimalizáció elméleti és gyakorlati kérdéseit foglalja össze.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elosztóhálózat fejlettsége, valamint a nagy arányú időjárásfüggő termelők csatlakozási igényei egyre inkább szükségessé teszik, hogy az elosztói engedélyes új eszközöket vegyen igénybe. Ezen új eszközök között található az elosztói rugalmassági szolgáltatás, aminek kiaknázására az E.ON Hungária a Flex.ON programon keresztül létrehozott egy átfogó elosztói rugalmassági platformot, ahogy az előző Vándorgyűléseken bemutatásra került. A Flex.ON rugalmassági platform a tavalyi évi validációja során bizonyította, hogy az összes feszültségszinten (KIF, KÖF, NAF) képes a hálózat rugalmassági igényeinek meghatározására és egy új típusú lokális rugalmassági piacon keresztül ezen igények piaci alapú kezelésére. Azonban az elosztói rugalmasság elosztói engedélyes mindennapi eszköztárába történő integrálása kihívást jelent.

Az elvégzett munka, elemzés, eredmények

A Flex.ON elosztói rugalmassági platform funkcionális fejlesztéseit lezártuk, 2024-ben a rendszer működését az összes feszültségszinten validáltuk, azaz meghatározott „típus esetek” mentén vizsgáltuk, hogy az elvártak szerint működik-e a rendszer. A validációval párhuzamosan a működési folyamatokat részletesen kidolgoztuk, az éles működésre történő átállást előkészítettük.

A 2025-ös évben a platform E.ON folyamatokba történő kiterjesztését és éles működését különböző pilotok formájában valósítjuk meg. A pilotok során a gyakorlatban előálló, főként transzformátor-túlterhelődési kockázattal járó, nem normál hálózati állapotokban vizsgáljuk a platform hálózatszámítási és piaci moduljának jóságát. A pilotok során cél Flex.ON platformon keresztül Magyarországon először végrehajtani elosztói rugalmasság akkreditációját és piaci alapú beszerzését. Ezen túlmutatóan tervezetten a platformon keresztül igénybevételre kerül nem piaci alapú teher-újraelosztás és rugalmas csatlakozás is. A pilotokban az E.ON különböző szakterületei aktívan bevonásra kerülnek a működési folyamatok mentén, így elérve, hogy a pilotok segítségével az elosztói rugalmasság és ezzel együtt a Flex.ON platform is az E.ON Hungária Csoport mindennapi eszköztárába mihamarabb integrálásra kerüljön. Az előadás során a pilotok eredményei mind gyakorlati, mind folyamati szempontból bemutatásra kerülnek.

Tanulságok, üzenet

Az elosztói rugalmasság működésbe integrálása jelentős kihívás, hisz egy teljesen elosztói kontroll alapú beruházás fókuszú működésbe kell integrálni külső felektől függő piaci alapú szolgáltatást. A pilotokon keresztüli működés tesztelés megfelelő eszközt adhat az ilyen jellegű kihívások leküzdésére, mivel ezáltal a szolgáltatás működőképessége gyakorlatban bizonyíthatóvá válik.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A számítási domén kiválasztása kulcsfontosságú az áramlásalapú piac-összekapcsolás során, mivel meghatározza az ajánlati zónák közötti lehetséges kereskedelmi kapacitásokat, közvetlenül befolyásolva a villamosenergia-piac hatékonyságát és árképzését. A jól definiált domén kiválasztását a hálózati korlátok, hurokáramlások és üzemeltetési bizonytalanságok befolyásolják. A hosszú távú hálózattervezés során az áramlásalapú domén figyelembevétele segít azonosítani a szükséges hálózatfejlesztéseket, beruházási igényeket és szűk keresztmetszeteket. A piac-összekapcsolás és a jövőbeli hálózatfejlesztések összehangolása hatékonyabb és jobban integrált villamosenergia-rendszert eredményez.

Az elvégzett munka, elemzés

Munkánk során foglalkozunk az áramlásalapú domén meghatározásának lehetséges módszereivel, gyakorlati megvalósításokkal és a megoldandó probléma méretének csökkentésével, megengedhető egyszerűsítések vizsgálatával.

Eredmények, következtetések

Megvizsgáltunk több lehetséges domén előállítási módszert, melyeket összehasonlítva keressük az optimális eljárást. A legnagyobb kihívást jelenleg a domén dimenziószámának csökkentése, így az lineáris programozási (LP) probléma komplexitásának redukálása és ezzel a számítási kapacitásigény csökkentése jelenti. Ennek fényében további munkánk főként erre a területre fog fókuszálni.

Tanulságok, üzenet

Az áramlásalapú domén meghatározás nem egy egyértelmű, egzakt feladat. A megfelelő bemeneti paraméterek és peremfeltételek megválasztása az üzembiztonságot szem előtt tartó jövőbeli hálózatfejlesztés tervezés szempontjából kiemelt fontosságú.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia-iparban az üzemeltetést végző mérnöki szakterületeken az utánpótlás biztosítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az idősebb szakemberek nyugdíjba vonulásával csökken a tapasztalt munkaerő száma, miközben a fiatalok bevonzása és integrálása nem mindig zökkenőmentes. A generációs különbségek, a szakma presztízsének változása, valamint a modern munkakultúra elvárásai tovább nehezítik a helyzetet. Az ipar fenntartható működtetéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakemberek biztosítása. De vajon sikerül-e? Lesz-e elég szakember? Lesz-e fény?

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadás, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, szakterületi szemszögből mutatja be az utánpótlás, a toborzás és a generációs különbségekből adódó kihívásokat. Az üzembehelyezések számának évről évre történő növekedésével a munkaterhelés folyamatosan növekszik, ami további nehezítő tényező. Az előadás célja elsősorban a problémafelvetés és a közös gondolkodás megindítása, mintsem konkrét válasz egy problémára.

Eredmények, következtetések

A jelenlegi szintű ellátásbiztonság és üzembiztonság fenntartása kizárólag akkor lehetséges, ha sikeresen meg tudjuk szólítani és bevonzani az elhivatott fiatal szakembereket, valamint hosszútávon meg is tudjuk tartani őket. Az iparág sajátosságai miatt a szektor nem tud versenyezni a teljes távmunka, vagy a „folyamatosan” rugalmas munkaidő lehetőségével. E körülmények között kell vonzóvá tenni a szakterületet a jövő szakemberei számára.

Tanulságok, üzenet

A villamosenergia-ipar egyik legfontosabb feladata az utánpótlás területén, hogy biztosítsa a szakmai tudás folyamatos átadását, motiválja a fiatalokat, és olyan pályát kínáljon, amely hosszútávon is vonzó. Egy biztos: a jövő energiaellátását ma kell megalapoznunk. Ha nem cselekszünk időben, a "Legyen fény!" felkiáltás egyszer talán időszerű lesz.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A vállalatok egyik legnagyobb kihívása napjainkban az idősödő szakembergárda tudásának átadása a fiatal generációk számára. Különösen igaz ez egy olyan szakterületen, mint amilyen a villamosiparág. A tapasztalt szakemberek nyugdíjba vonulásával elveszhet az a kritikus szakmai tudás, amely nélkülözhetetlen az iparág jövőbeli versenyképességéhez. A tudásátadás tekintetében pedig az idősebb és fiatalabb generációk közötti különbség a kommunikáció csatornák, és az információ befogadási attitűdök tekintetében egyre nagyobb mértékű napjainkban. Előadásunkban „Best Paractice”-ként szeretnénk bemutatni a felvetett probléma megoldására, saját tapasztalatainkon, kialakult folyamatainkon és szakembereink kutatásai eredményein alapuló megoldásainkat, eredményeinket.

Az elvégzett munka, elemzés

A Pannónia Nyugdíjpénztár víziójának egyik fő eleme az edukáció. Nyugdíjpénztárként alapvetően az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság terén, első sorban a meglévő és leendő pénztártagjai felé. Különösen igaz ez a fiatalabb korosztályok irányában.

Történik ez egyrészt a közép és felsőoktatási intézményeken keresztüli, munkáltatói (nagyrészt az iparághoz tartozó) előadások, fórumok formájában, másrészt ösztöndíj pályázatok, vagy akár országos szintű szakmai edukációs vetélkedők. Emellett találkozunk a saját berkeinken belüli utánképzés feladataival is, ahol igen speciális szaktudások átadására van szükség.

Ahogy a tagjaink, úgy munkavállalóink esetében is törekszünk – néha pedig rákényszerülünk – a fiatal tehetségek integrálására. Ezek – a néha kudarcba fulladó, de végül sikerrel végződő – esetek vezettek minket rá arra, hogyan válhat interaktívvá a betanítási, beilleszkedési folyamat, oly módon, hogy a tapasztalt kollégák rendelkezésre álló tudás átadásával párhuzamosan, a fiatalabb generációnál készség szinten rendelkezésre álló digitális tudást, szemléletet, hogyan tudják ők átadni idősebb pályatársaiknak, ezzel kétirányúvá, hatékonyabbá és élvezhetőbbé, motiválóbbá téve a folyamatot.

Az előadás kialakítása során felhasználjuk saját tapasztalataink mellett, a fiatal generáció jellemzőit feltérképező kutatásaink, tanulmányaink eredményeit is. Feltártuk – többek között -, hogy a fiatalok milyen kommunikációs csatornákon várják el leginkább az tapasztaltabb generáció tudásának átadását, és mely tényezők teszik számukra vonzóvá magát a tanulást, valamint a hosszú távú szakmai elköteleződést. Kutató és elemző munkánk jelentős részét több évtizedes tapasztalattal rendelkező munkatársaink végezték melyek között mérnök-tanár, illetve a villamos iparágat jól ismerő kommunikációs szakember is helyet kapott.

Eredmények, következtetések

A fentiek alapján bebizonyosodott, hogy a fiatal generációk akkor nyitottak leginkább a hosszú távú szakmai fejlődésre és a tapasztalt szakemberek tudásának befogadására, ha ez a folyamat interaktív, amennyire lehet digitális és személyre szabott formában történik. Kiemelten fontosnak tartják az olyan mentorálási rendszereket, amely során ők maguk is hozzájárulhatnak a fejlődéshez, megoszthatják saját tapasztalataikat, eltérő, sokszor újszerű nézeteiket. Szükségük van az elismerésre ahhoz, hogy ők is el tudják ismerni mások tudását, szükségük van a „hűha” élményre, hogy figyeljenek, hogy felfigyeljenek arra, aki és amit mondani akar nekik! Ezek a tapasztalatok, megoldások, eszközök meggyőződésünk szerint – adott környezetre szabva - felhasználhatók az iparág hasonló feladatainak megoldásaira is.

Tanulságok, üzenet

A legfontosabb üzenetünket úgy lehetne megfogalmazni, hogy a formális mentorprogramokat digitális platformokkal és személyre szabott megoldásokkal kombinálva, meg kell teremteni az oda-vissza csatolás légkörét, a kölcsönös fejlesztés lehetőségét. Ebben és magában a tudás megtartásában egyre nagyobb szerepet kaphatnak a mesterséges intelligencia megoldásai is. Így nem csak a szakmai tudás átadása valósulhat meg sikeresen, hanem növekszik a fiatal munkavállalók motivációja és a vállalat iránti elköteleződése is.

Ez az integrált, 3 irányú (tapasztalat alapú tudás átadás; új, fiatalos megközelítés; digitális és MI megoldások) megközelítés hosszú távon biztosítja az iparági versenyképességet és a fenntartható munkaerő-utánpótlást.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Szakbizottság elnöke Dr. Novothny Ferenc úr megkereste a Magyar Mérnöki Kamarát, hogy egy rég óta rendezetlen kérdésben vállaljon hatósági megbízási szerepet. A probléma lényege, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálói tevékenységet végző szolgáltatók esetében rendezetlen a nyilvántartásuk és a tevékenységük ellenőrzésének felügyelete. A villamos biztonsági felülvizsgálók képzésének van hatósági felügyeleti rendszere, a tevékenységvégzésüknek azonban nincs.

A villamos biztonsági felülvizsgálatra, mint szolgáltatási tevékenységre jelenleg nincs külön előírás. A megoldás az lesz, hogy megalkotásra kerül a villamos biztonsági felülvizsgálatra, mint szolgáltatási tevékenységre vonatkozó előírásrendszer.

Eredmények, következtetések

A rendszer alapjainak megteremtéséhez törvényi szinten szükséges szabályozni a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot. Szintén a törvény keretei között kell megjeleníteni, hogy az iparügyekért felelős miniszter kapjon felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg a villamos biztonsági felülvizsgálók tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

Tanulságok, üzenet

A jogalkotási folyamat elkezdődött, a MMK szándéknyilatkozatban vállalta a feladatot. Az előadás célja tájékoztatás a feladatokról és a folyamat jelen állásáról.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Régóta fennálló nehézség a 0713 KEOR körbe tartozó szakmai képzésekben érintett iparági szereplők és felnőttképzők körében, hogy a releváns szakképzésekhez nincs egységesen elérhető és felhasználható tananyag, ami a szükséges tudásminimumot foglalja magában, amire az iparági szerelők egyfajta vázként tekinthetnek és kiegészítve a vállalti sajátságokkal segédanyagként használhatják a szakami képzéseiken. Tény, hogy jelenleg is vannak közös iparági munkák, de ezek többsége egy-egy speciális igény vagy szakterület problémájára ad közös megoldást. Igényünk az volt, hogy egy olyan hosszútávú együttműködési rendszert hozzunk létre, ami egyrészről jogi oldalról is tisztán rendezi a szerzői jogok kérdését, másrészről lehetőséget ad arra, hogy az összes olyan szakmai képzéshez készülhessen tananyag, ami kötelező jellegű az iparágban tevékenykedő vállaltok számára.

Az elvégzett munka, elemzés

A munka pontosan egy éve kezdődött amikor ugyanitt a Vándorgyűlésen írták alá az iparági képviselők azt a szándéknyilatkozatot, amivel elkötelezték magukat a közös cél érdekében. Ezt követően az operatív munka vette kezdetét, amelyben első feladatunk a pilot tananyag meghatározása volt, majd ezt követően a jogi keretek kialakítása következett. Egy olyan szerzői jogi és felhasználási szerződést alakítottak ki közösen a vállalti jogászok, amelyben a szerepek mellett a későbbi felhasználási jogok és kötelezettségek is meghatározásra kerültek.

Tanulságok, üzenet

A munka oroszlánrésze most kezdődik, de ez az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy egy hosszútávú projekt keretében, régóta fennálló GAP-et tudjuk kitölteni. Összefogással és közös munkával egy közös cél érdekében sokkal hatékonyabban és eredményesebben van lehetőségünk együtt dolgozni.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Iparágon belül felmerült az igény, hogy a vállalkozói biztonság erősítése érdekében egységes oktatási rendszert dolgozzanak ki. A már működő KOS rendszer mintájára országosan egységes jogosultsági rendszer, nyilvántartás és tananyag kidolgozása a terv, modulrendszerű felépítéssel, figyelembe véve az áramszolgáltatói különbözőségeket. Cél a vállalkozói kompetenciafejlesztés.

Az elvégzett munka, elemzés

Projektben a Stratégiai Csoport a kereteket meghatározta, és ezt követően a teljes képzési folyamat kidolgozása, szakmai tartalommal való feltöltése a Szakmai Csoport feladata. A keretek meghatározását követően a Szakmai Csoport megvizsgálta a lehetőségeket, alapul véve a tevékenységeket érintő kockázatokat. Ez alapján kialakításra kerültek a képzési követelmények és a képzési rendszer. A csoport megvizsgálta, hogy mely képzések vonhatóak össze, és ez alapján a KÖF/KIF/NAF/Alállomást érintő tevékenységeket egy modulként kezelve kialakította a Villamos hálózat létesítés, bontás, karbantartás, mérés oktatási egységét. Ennek a modulnak a tematikája elkészült, és az oktatási anyagok kidolgozása folyamatban van. Várhatóan a II. negyedév végén kezdődnek az oktatók felkészítései, és az oktatások is. Ezzel párhuzamosan a gallyazási tevékenység tematikája is elkészült, ennek az oktatása várhatóan a III. negyedévben indul. többi tevékenységek oktatásai a 2026 évben kerülnek oktatásra.

Eredmények, következtetések

A jövőben ez a rendszer biztosítja majd az egységes szakmai tartalmat, oktatási, vizsgáztatási, nyilvántartási rendszert, valamint a megfelelő kompetencia fejlesztéseket is elősegíti a vállalkozói körben.

Tanulságok, üzenet

Az oktatással megfelelő tudást, információt adunk át a vállalkozó munkavállalóinak, és ezzel képesek lesznek a kockázatokat felismerni, és kezelni azokat. Ezzel minimalizáljuk a balesetek bekövetkezését.

Az európai villamosenergia-rendszer átalakulása új technológiai megoldásokat és innovatív hálózati architektúrát kíván. A HYNET projekt célja egy olyan egységes európai keretrendszer létrehozása, amely a hibrid AC/DC hálózatok, ezen belül a nagy- és középfeszültségű DC rendszerek tervezését, üzemeltetését és modellezését támogatja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a projekt egyik kutatóegyetemi partnereként elsősorban az elosztóhálózati modellek fejlesztésére, a rendszerhatárok és technikai feltételek feltérképezésére, valamint a hálózati működés szimulációjára fókuszál.

A csapat közreműködése két fő területre koncentrál: az egyik a rendszertechnikai határfeltételek meghatározása, ahol a hibrid hálózatok működését befolyásoló alapvető fizikai és technológiai korlátokat térképezzük fel (pl. frekvencia- és feszültségkoordináció, konverter technológiai limitációk, interoperabilitás). A másik kulcsterület az elosztóhálózati szimulációk fejlesztése és az AC/DC konverterekkel összekapcsolt eszközök (pl. akkumulátoros tárolók, elektromos járműtöltők, PV rendszerek) modellezése. A BME ezen feladatok keretében hozzájárul a feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozás dinamikus vizsgálatához, illetve a jövőbeli DC elosztóhálózatok működési sajátosságainak feltérképezéséhez.

A projekt célja, hogy egy rugalmas, skálázható modellezési környezetet biztosítson, amely alkalmas az iparági partnerek (TSO-k, DSO-k, technológiai szállítók) számára is alkalmazható megoldások kifejlesztésére. A BME által fejlesztett modellek és szimulációs tapasztalatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai szakmai közösség is felkészüljön az AC/DC hibrid hálózatok megjelenésére és alkalmazására.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A Danube InGrid projekt a hálózatfejlesztésben egyszerre épít a múlt beruházási és üzemeltetési tapasztalataira és alapozza meg a jövő intelligens technológiáinak bevezetését. A projektben megvalósuló hagyományos infrastruktúra-fejlesztések ehhez mérhető mértéke és mélysége példanélküli, hosszú távú, generációkon átívelő megoldásokat biztosít. Az ezekkel párhuzamosan végrehajtott intelligens mérők és szenzorok telepítésével ugyanakkor olyan lehetőségek állnak elő, amellyel már proaktívan építjük a jövő energiahálózatát.

Az elvégzett munka, elemzés

A tavalyi Vándorgyűlésen bemutatott státuszt követően a Danube InGrid projekt jelentős előrehaladáson ment keresztül és az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. látványos hálózatfejlesztési mérföldköveket ért el: 12 alállomást fejlesztett, és több mint 100 km nagyfeszültségű távvezetéket telepít. A rekord számú, az év végéig tervezetten 50 OLTC transzformátor beépítésével eredményesen javítható az érintett területek ellátásminősége és rugalmassága. Több ezer intelligens hálózati eszköz – köztük smart transzformátormérők – telepítése biztosítja a gyorsabb hibabehatárolást, és az általuk szolgáltatott adatok segítik a precízebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb hálózatüzemeltetést. Mindezt

Eredmények, következtetések

Az eddigi eredmények világosan igazolják, hogy az okoshálózati megoldások kulcsfontosságú szerepet játszanak a megújuló energiaforrások hálózati integrációjában, valamint az ellátásbiztonság fenntartásában. Az intelligens technológiák alkalmazása nemcsak a hálózat üzemeltetési hatékonyságát növelte jelentősen, hanem megteremtette az alapját a további innovációnak és hálózati fejlesztéseknek is.

Tanulságok, üzenet

A Danube InGrid projekt igazolja, hogy az okoshálózat nem a jövő, hanem a jelen valósága. A projekt előadásban bemutatott műszaki eredményei egyértelmű üzenetet közvetítenek: a jövő hálózata egyszerre épül az elődök tapasztalataira és nyit teret új lehetőségek előtt.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) számának növekedésével megjelenő kihíváskör, amely magában foglalja a szabványosnál magasabb hálózati feszültséget, a teljesítményátviteli szűkületet, valamint ezek következtében a zárolt hálózati körzetek kialakulását. Az ismert átfutási idejű és költségű konvencionális hálózatfejlesztések megvalósításáig ezen problémák enyhítésének egyik módja, az alállomási nagy/középfeszültségű transzformátorok szabályzói által nyújtott szabályozási lehetőségben rejlő, úgynevezett középfeszültségű gyűjtősín feszültségének automatizált szabályozása.

A cél a középfeszültségű gyűjtősín feszültségének automatizált – termelés alapú, szezonalításoktól mentes – szabályozásának megoldása, a rendelkezésre álló technológiai környezetben.

Az elvégzett munka, elemzés

Sikeres teszt, két alállomásban bevezetés – a szabványos üzemi feszültség biztosítása mellett – döntés a kiterjesztésről, valamint további lehetőségek vizsgálata.

Eredmények, következtetések

Az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. szolgáltatási területén egy-egy alállomásban sikeres tesztet hajtottunk végre, a két alállomásban 2024. szeptemberétől a szabályozás folyamatosan üzemel, valamint a márciusi tavaszi felfutással párhuzamosan, fokozatosan ~30 alállomásban bekívánjuk vezetni az alapjel módosításán alapuló feszültség szabályozást. A PV-k termelését támogató, a zároltkörzetek feloldásában szerepet kapó megoldást lehet megvalósítani

Tanulságok, üzenet

A meglévő hálózati berendezéseink, eszközeink és ismereteink, rendelkezésre álló mérésein eredményeinek új, innovatív módon történő felhasználásával a konvencionális hálózatfejlesztések megvalósításáig is képesek vagyunk eredményesen rendszerszintű üzemtámogató megoldásokat bevezetni.

A 2024. évi Vándorgyűlés keretében ismertettük az OPUS TITÁSZ Zrt. innovatív megoldását a háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE) által okozott tömeges feszültségproblémák kezelésére vonatkozóan. A tavalyi előadás során felvetett hipotézisünk alapján a bemutatott megoldást alkalmasnak tekintettük arra, hogy a HMKE-k miatt zárolt áramkörök számosságát^[1] jelentősen csökkenteni tudjuk pusztán az alállomási középfeszültségű gyűjtősínfeszültség-vezérlés alkalmazásával (továbbiakban gyűjtősínfeszültség-vezérlés) egyéb hálózati beavatkozás nélkül. A gyűjtősínfeszültség-vezérlést 2024 június hónapban vezettük be az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén.

A gyűjtősínfeszültség-vezérlés kialakításával és alkalmazásával párhuzamosan megoldást kellett találni arra, hogy a beavatkozás hatásai visszamérhetők és elemezhetők legyenek. Kézenfekvő ötletként használtuk fel e célra az elosztóhálózatra csatlakoztatott okosmérőket, amelyekből rendszeresen és tömegesen olvassuk ki és dolgozzuk fel a releváns feszültség és áram mérési adatokat.^[2] Az okosmérőből származó adatokat nem csak a zárolt, feszültségpanaszos áramkörök „makroszintű” vizsgálatához használtuk fel, hanem egyes felhasználási helyek „mikroszintű” vizsgálataihoz is.^[3]

Az előadásunk során bemutatjuk a gyűjtősínfeszültség-vezérlés hatásainak visszaméréséhez alkalmazott módszerünket, az okosmérők ezen célú felhasználását. Részletesen ismertetjük a gyűjtősínfeszültség-vezérlés visszamért hatásait, illetve tényadatok felhasználásával teszünk kísérletet a korábbi hipotézisünk igazolására.

A prezentációnk során kitérünk arra is, hogy miként kezeltük a vezérlés időszakában érkezett feszültségpanaszokat, illetőleg miként használjuk fel az okosmérőből származó feszültségmérés adatokat a zárolt áramkörök feloldásához, indokolt esetben pedig a rekonstrukciós beruházási dossziék készítéséhez és az érintett munkák ütemezéséhez, priorizálásához.

^[1] Az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén 2024 év végén 2176 db zárolt áramkört tartottunk nyilván.

^[2] Az okosmérőkből származó adatok előállításáról, azok tömeges kezeléséről az „Elosztói Engedélyes Mérési Központ digitalizációs kihívásai” című előadásunkban számolunk be részletesen.

^[3] A „Nem csak elszámolási mérésekre alkalmazott okosmérő” című előadásunkban részletesen bemutatjuk az egyes felhasználási helyek részletes vizsgálatát, okosmérőből származó adatok felhasználásával.

A fogyasztói igények eddig nem látott mértékben növekednek, míg az elosztott energiatermelők jelentős mértékben terjednek az elosztói hálózaton, ugyanakkor sokszor nem előre látható, hogy hol és mekkora volumenű igények jelentkeznek. Az elosztói engedélyeseknek (DSO) gyorsan kell ezen igényekre reagálni. Az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt területén, Letenye térsége is ilyen. A térség sajátossága (országhatár mellett), hogy kevés a NAF/KÖF alállomás és a legközelebbi NAF vezeték is messze, kb. 19 km-re található. A térségben egy új aktív hálózati elemet szeretne a DSO telepíteni, hogy a jelenlegi feszültség problémákat orvosolja és a közeljövőben a fogyasztói és termelői igényeket kiszolgálja egy rugalmasabb, gyorsabb hálózatfejlesztési alternatívával. A beépítendő aktív hálózati elem a már kisfeszültségen tesztelt soros feszültségszabályzóval (KiF IVR) analóg elven működő, a középfeszültségű soros feszültségszabályzó (KöF IVR) lesz. Az eszköz, a KöF gerinchálózat mentén hatékony feszültségkezelést eredményez, így elkerülve a hosszú beruházásintenzív hagyományos fejlesztéseket.

A tavalyi 70. Vándorgyűlésen bemutattam az E.ON, KöF IVR projektjének az előkészítő fázisát, mely az idei előadásban követne a telepítési és működési, rendszerbe illesztés tapasztalatai.

Jelenleg a projekt terület előkészítési fázisában jár és várhatóan 2025 júniusában lesz telepítve. A működési tapasztalatokról a Vándorgyűlésen részt vevők, így első körben hallhatnak a 10 MWos KöF IVR projektről, mely a Letenye térség alátámasztását fogja adni.

Az előadás keretén belül kitérek a KöF IVR projekt kapcsán:

• Távlati tervekbe illesztése;
• Műszaki megoldás ismertetése;
• Üzembe helyezés folyamata és üzemirányítási rendszerbe illesztése;
• Próbaüzem és annak visszamért eredményei.

Az E.ON számára a berendezés egyszerre egy innovatív beruházás, mely tapasztalási lehetőséget nyújt, ugyanakkor egy fontos alternatív beruházása lesz a Letenye térségének. Ezzel a beruházással késleltetni lehet a sokkal nagyobb értékű alállomási beruházást, továbbá több döntési lehetőséget is meghagy a távlati tervezőknek, hogy újabb fogyasztói és termelői igények megjelenésekor milyen fejlesztéseket hajtson végre az elosztói engedélyes.

Akkumulátoros energiatárolók célja, piaci hasznosítása, problémafelvetés

Az akkumulátoros energiatárolókat jellemző módon az alábbi célokkal létesítik:

• TSO rendszerszintű szolgáltatások,
• C&I vállalati energia felhasználás csökkentése,
• Kiegyenlítő energia szolgáltatás mérlegkörök részére,
• Arbitrázs, piaci kereskedelem optimalizálására.

Hagyományosan egy energiatárolókat a fenti használati esetek közül, csak az egyikre alkalmazzák. Általában elmondható, hogy ebben az esetben az akkumulátorok kapacitása csak időszakosan van kihasználva, ezért a kapacitásra vonatkoztatott hason alacsony. Ennél hatékonyabb megoldás a hagyományos soros stacking módszer. Ebben az esetben előre tervezett módon az akkumulátor kapacitást előre beosztva egymásután hajtunk végre különböző használati eseteket. Ez a módszer azonban technikai tervezésen alapul, nem a pillanatnyi piaci helyzettel számol.

A VUPET (Virtuálisan ÚjraParticionált EnergiaTároló) rendszerű paralel stacking megoldás és előnyei

A VUPET rendszer esetén egy akkumulátort több konverteren keresztül több POD-on csatlakoztatunk a hálózatra. Ebben az esetben a különböző POD-okon különböző használati eseteket lehet megvalósítani és az egyes használati esetekhez a teljes kapacitást virtuálisan, dinamikus módon hozzá lehet rendelni. A használati eseteket és az azokhoz kapcsolódó virtuális kapacitásokat egy kereskedelmileg is optimalizáló szoftver MI és adatelemzés módszerekkel állapítja meg és továbbítja az energiatároló vezérlő egysége felé.

A VUPET megoldás eddigi eredményei

A VUPET megoldás kutatás fejlesztésére az INFOWARE Zrt. vezetésével egy konzorcium K+F pályázatot nyert. Ennek keretében kifejlesztünk egy piaci típus megoldást, mely két POD-ra csatlakozik egy akkumulátorral és két konverterrel. Jelenleg a projekt a kutatási fázisban van. A megoldás általánosított verziójának szabadalmaztatását elindítottuk melynek során a szabadalom képesség státuszt megszereztük.

Az új módszer ESG hatása

Környezetvédelmi szempontból a megújuló energiák hasznosítása optimálisabb lesz, társadalmi előnye az új módszernek, hogy csökkenhetnek az energia árak, nő a hálózat stabilitása. Vállalati szempontból a beruházók az optimálisabb akkumulátor kihasználás révén gyorsabb megtérüléssel és nagyobb haszonnal számolhatnak. Az INFOWARE Zrt. üzleti lehetőségei nőnek. Előadásomban mind a technikai, mind az üzleti szempontokat elemzem.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia-rendszer az utóbbi években jelentős változásokon megy keresztül, gondoljunk csak a hazánkban megjelenő nagy mennyiségű napelemekre. Ezek az elosztott energiatermelő egységek mára jelentős mértékben alakítják át a villamosenergia-termelés összetételét. Ezen nagy mennyiségű sztochasztikus termelőegység mellé célszerű valamilyen energiatárolót alkalmazni. Tavaly február közepén megérkezett a HUN-REN EK telephelyére a 2021-2.1.1-EK-2021-00002 „Tesseract Energiatároló” projekt keretében Magyarország első nátrium-kén energiatároló egysége. Az előadásunkban szeretnénk bemutatni az akkumulátort, a rendszerintegráció során szerzett tapasztalatokat és az üzemelés első hónapjaiban szerzett eredményeket.

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadás keretében bemutatjuk a villamos energiatároló tesztelésének eredményeit. Az elvégzett tesztek között szerepelnek állandó teljesítménnyel végzett teljes töltési-kisütési ciklusok; részleges, adott töltöttségi állapot ablakra vonatkozó töltés-kisütési eredmények; dinamikus, adott teljesítményprofillal végzett tesztek; frekvencia szabályozás piaci termékek megvalósíthatóságának vizsgálata (FCR, aFRR, mFRR). Röviden az élettartamára is kitérünk az akkumulátornak, hiszen még az élettartamának elején jár, az SOH (State-of-Health) értéke már nem 100%.

Eredmények, következtetések

Magyarországon elsőként a HUN-REN EK telephelyén kerül beüzemelésre nátrium-kén technológiájú energiatároló, így ebben a tekintetben a vizsgálatunk teljesen egyedinek számít. A projektben szerzett tapasztalataink és eredmények elősegítik további hazai projektek megvalósítását. A vizsgálati eredmények lehetővé teszik a tényleges gazdasági összehasonlítást más energiatároló technológiákkal.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Magyarországon a napelemes beépített kapacitás 2025 elejére elérte a 7550 MW-ot, és 2030-ra várhatóan 12 000 MW-ra nő. A növekvő megújuló részarány és az elektrifikáció feszültségingadozást és túlterheléseket okozhat a közép- és kisfeszültségű hálózatokon, korlátozva az új termelők csatlakozását és veszélyeztetve az ellátásbiztonságot.

Az elvégzett munka, elemzés

A 2022-ben indult, Modernizációs Alap és állami támogatás 100%-os finanszírozásával megvalósuló projekt keretein belül az E.ON Hungária Csoport konzorciuma négy helyszínen (Sáregres, Devecser, Erdőkertes, Püspökszilágy) összesen 4 MW/12 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolót telepít, tervezetten 2025 év végéig.
A helyszínek kiválasztásánál elsődleges szempont volt a jelentős napelemes betáplálás és az ismétlődő feszültségingadozások jelenléte. A tárolók középfeszültségű hálózati végpontokon helyezkednek el.
A projekt részeként fejlesztésre kerül egy háromszintű energiamenedzsment rendszer (EMS), amely helyi, központi és felhős rétegeken keresztül biztosítja az autonóm és távfelügyelt működést. A tárolók vezérlését egy adaptív PID szabályozó végzi, amely valós idejű hálózati adatok alapján optimalizálja a feszültségszabályozási paramétereket, túllépve a klasszikus menetrend alapú működésen.

Eredmények, következtetések

A MATESz projekt az egyik első hazai példája lesz a középfeszültségű hálózatra csatlakozó nagykapacitású tárolók gyakorlati alkalmazására, mely kimondottan a feszültségingadozás okozta problémákra keres megoldást. A klasszikus menetrend alapú vezérlés helyett az adaptív, valós adatokra építő irányítási mechanizmus bevezetése nemcsak hatékonyabb üzemeltetést, de nagyobb rugalmasságot is eredményezhet. A tárolók telepítését követő évek üzemeltetési tapasztalatai alapján az E.ON felmérheti, hogy a technológia megoldást jelenthet-e a megváltozott hálózati viszonyokhoz való alkalmazkodásban.

Tanulságok, üzenet

A MATESz projekt jól példázza, hogy az innovatív technológia és a fenntarthatóság hogyan járhat kéz a kézben a villamosenergia-hálózatok fejlesztésében. Az energiatároló rendszerek alkalmazása nem csupán a napelemes termelés és a fogyasztás közötti eltérések kiegyensúlyozására nyújthat megoldást, hanem hozzájárul az ellátásbiztonság javításához is.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A napenergia-tárolás hatékonyságának növelése kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások teljes potenciáljának kiaknázásához. A hagyományos megoldások gyakran nem képesek kezelni a termelés és fogyasztás közötti időbeli eltéréseket, ami energiaveszteséghez és költségnövekedéshez vezet. Az EnergyXpert AI-alapú platformja és az IoT Xserver valós időben optimalizálja a tárolt energia felhasználását, minimalizálva a hálózati függőséget.

Az elvégzett munka, elemzés

A rendszer két fő komponensen alapul:

1. EnergyXpert: AI-alapú anomália detektálással azonosítja a fogyasztási mintázatok eltéréseit, és prediktív modellekkel javaslatot tesz a tárolt energia optimális felhasználására.
2. IoT Xserver: Támogatja a Tesla, Fronius, Socomec stb. gyártók inverttereinek és tárolóegységeinek zökkenőmentes integrációját. A különböző protokollon keresztül gyűjt valós idejű adatokat a napelemek teljesítményéről, tárolók állapotáról és hálózati igényekről.

Eredmények, következtetések

• Költségcsökkentés: A rendszer 20-30%-os energiaköltség-mérséklést ért el a tesztüzemekben.
• Stabilitás: A hálózati visszatáplálás magas megbízhatósági szinttel működik.
• Skálázhatóság: A megoldás kompatibilis több mint 15 gyártó berendezéseivel, lehetővé téve rugalmas terjesztést. Az eredmények azt mutatják, hogy az AI és IoT integrációja nemcsak a napenergiatárolás hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul a környezeti lábnyom csökkentéséhez is.

Tanulságok, üzenet

Az EnergyXpert és IoT Xserver együtt új szintre emeli a solar-storage rendszerek hatékonyságát. A valós idejű adatfeldolgozás és prediktív elemzés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy aktívan reagáljanak az energiapiaci változásokra, miközben fenntarthatóbbá válik működésük.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A mai villamosenergia-rendszerünkben a kommunikációs, kibertér és a fizikai folyamatok szorosan csatoltak, egymásra hatnak, egymástól függenek. Ennek részeként a teljesen digitális alállomások estén szintén jelentős az interdependencia, így kiberfizikai rendszert alkotva. Emellett a mesterséges intelligencia és a digitalis iker technológiák is terjednek, melyek mind a használható eszköztárban, mind a készülékek belső algoritmusaiban potenciálisan megjelennek. Ez a paradigmaváltás, többek között a tervezés, az üzemeltetés megújítását is adhatja (például az önszerveződő alállomásoknál), másrészről a holisztikus megközelítés, szélesebb kompetencia kör együttműködését igényli. Mindezek miatt újra érdemes átgondolni az alapelveket, működési törvényszerűségeket

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadásban bemutatásra kerül egy holisztikus (tehát fizikai és kiber hatásokat is csatoltan megjelenítő) módszertan, illetve modell – digitális iker. Mindezt hardware-in-the-loop képesen készítettük a BME laboratóriumában, vagyis valós eszközök, valós idejű csatolása, modellbe integrálása szintén megtörtént. Az elmúlt években gyűlt tapasztalat ezen környezet, valamint az alállomások architektúrájának kidolgozásában, működésének elemzésében és kapcsolódó kérdésekben.

Eredmények, következtetések

A fenti környezethez kapcsolódóan – gyakorlati konkrét példákat hozva – kíván az előadás figyelmet felhívni a kihívásokra, eltérő működésekre és lehetőségekre. Kiemelve a tervezésben alkalmazható új automatizálható módszereket, az üzemeltetésben az önszerveződő funkcionalitás perspektíváját, a kiberbiztonsági mélyebb összefüggéseket.

Tanulságok, üzenet

Az iparág még most kezd eljutni a teljesen digitális állomások kérdéskörének gyakorlati alkalmazásához. Szükséges ehhez újfajta ismeretek elsajátítása és új típusú gyakorlatok, kompetenciák együttműködésének megteremtése. Ebben a témakörben az országban egyedülálló környezet és együttműködés létezik, melyre lehet építeni.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az ipari rendszerek digitalizációjával párhuzamosan, egyre szorosabb kapcsolat alakul ki az informatikai (IT) és a fizikai folyamatok felügyeletét és ellenőrzését ellátó (OT) rendszerek között. Ez az összefonódás új kihívásokat teremt a kiberbiztonság, a működésbiztonság és az együttműködés területén is. Az előadás célja annak feltárása, hogy milyen nehézségek merülnek fel az IT és OT szereplők között a mindennapok során, valamint, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezek áthidalására.

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadás, a mindennapi tapasztalatok alapján számba veszi az IT és OT rendszerek üzemeltetésének és biztonságos kialakításának eltérő szemléletét, kockázatait, valamint a kommunikációs és szervezeti kihívásokat. Ezen felül szemlélteti az együttműködés tipikus konfliktuspontjait és az OT rendszerek kiberbiztonsági követelményeit.

Eredmények, következtetések

Megállapítható, hogy az IT-OT együttműködés csak akkor lehet biztonságos és hatékony, ha az érintett szereplők közötti kommunikáció strukturált, a kockázatok közös értelmezésen alapulnak és a biztonsági intézkedések összehangoltak. Az infrastruktúrákat célzó kibertámadások kifinomultságának és gyakoriságának alakulása rámutat arra, hogy a védelmi lehetőségeinket folyamatosan felül kell vizsgálni és a két területnek közös álláspontra kell jutnia.

Tanulságok, üzenet

Az IT és OT világának néhai összefonódása nemcsak technológiai, hanem szervezeti és biztonsági kihívás is. A jövő kritikus infrastruktúráinak biztonságát a két terület közötti bizalom, közös tudás és együttműködés tudja csak megalapozni. Az előadás célja ennek elősegítése, többek között gyakorlati javaslatokkal és tanulságokkal.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A megújuló energiaforrások térnyerése alapjaiban alakítja át a villamosenergia-rendszerek működését, csökkentve azok kinetikus tehetetlenségét és növelve azok dinamikai változékonyságát. A MAVIR által 100 ms-os felbontásban biztosított WAMS adatok (frekvencia, frekvencia derivált – ROCOF, pozitív sorrendű feszültség, fázisszög) lehetőséget nyújtanak a rendszerállapot finomabb megfigyelésére. Munkánk célja annak vizsgálata, hogy ezekből az adatokból meghatározható-e a rendszer globális viselkedését reprezentáló frekvencia és a teljesítményeloszlás középpontja (COI és COP), illetve ezekből milyen lokális stabilitási következtetések vonhatók le.

Az elvégzett munka, elemzés

A vizsgálat során 12 alállomáson mért PMU adatokra támaszkodva lineáris regressziós módszerrel határoztuk meg azokat a súlyokat, amelyekkel a lokális frekvenciamérések a MAVIR által publikált rendszerfrekvenciát a legjobban megközelítik. A mérések alapján kétféle súlyozott átlagot képeztünk: matematikai optimálisat (legkisebb négyzetes módszer) és valós teljesítmény áramlásokon alapulót (Center of Power, COP). Ezt követően a valós teljesítményértékek segítségével kiszámítottuk a rendszer pillanatnyi teljesítményközéppontjának térbeli koordinátáit (EOV x, y), majd ezek időbeli változását vizsgáltuk.

Eredmények, következtetések

Mindkét rekonstrukciós módszer (matematikai, COP) hasonló pontosságot mutatott. A COP térbeli trajektóriája jól követi a terhelés- és termelésváltozásokat. Az alállomásokhoz viszonyított relatív vektoros megközelítés új lehetőséget nyit a lokális stabilitási jellemzők feltárására.

Tanulságok, üzenet

A súlyozott frekvencia és a térbeli teljesítményközéppont vizsgálata új lehetőséget nyit a rendszer stabilitásának valós idejű értékelésére. A lokális vektorok alapján a jövőben gyorsabban azonosíthatók lehetnek a zavarok irányai és gyenge pontjai, melyeket az üzemirányítási EMS/SCADA rendszerek nem ismernek fel.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elektrifikáció és a decentralizált villamosenergia termelés térnyerésével szükségessé vált a KIF hálózat megfigyelhetőségének javítása, és az aktív hálózatmenedzsment lehetőségének megteremtése. Az MVM Démász és MVM Émász átfogó KIF hálózati mérési programot indított, melynek keretében a KÖF/KIF transzformátorállomások nagyrésze megmérésre kerül, egyes helyeken további RTU funkciókkal kiegészülve.

Az elvégzett munka, elemzés

Meghatározásra kerültek a programba bevonandó KÖF/KIF transzformátorállomások, és a műszaki megoldások. A programban kétféle eszközt, KIF RTU-t és transzformátormérőt alkalmazunk. Definiálásra kerültek a szükséges funkciók, a gyűjtendő adatok köre és a megvalósítandó szabályozások. Elindultak a beszerzések első ütemei, az eszközök felszerelése folyamatos. A KIF RTU eszközök gyártója és az adatgyűjtő rendszer szállítója a Vertesz Elektronika Kft.

Eredmények, következtetések

A tápponti mérések hozzájárulnak a pontosabb hálózati modellek, illetve az optimálishoz közelibb hálózatképek kialakításához, a hálózati veszteség pontosabb meghatározásához. A KIF csoportos hibák detektálásának automatizálása hozzájárul a gyorsabb hibaelhárításhoz, az ügyfelek igényeinek rugalmasabb kiszolgálásához, a SAIDI javításához. A trendek elemzése lehetővé teszi a fejlesztési fókuszpontok pontosabb azonosítását, illetve az ügyfél igény változások gyorsabb felismerését. A KIF RTU-k tényleges beavatkozási lehetőséget is nyújtanak távoli kapcsolások és feszültségszabályozás megvalósításával, ezzel támogatva az aktív hálózatmenedzsmentet.

Tanulságok, üzenet

A mérések korábban elképzelhetetlen mennyiségű adatot biztosítanak a KIF hálózatról, de mi az, ami ebből tényleg szükséges a megfigyelhetőséghez? Bemutatásra kerülnek az eszközök fejlesztése, telepítése, üzemeltetése során szerzett tapasztalatok, és a gyűjtött adatokból eddig levont fő következtetések.

Változó világunkban és környezetünkben fontos, hogy ellenállóképességünket és rendszerszintű adaptivitásunkat növelni tudjuk, ezzel is kezelve és felkészülve a jelen és a közeljövő hálózati kihívásaira és rendkívüli időjárási eseményeire. Az első és eddig egyetlen hazai közös érdekű (PCI) okos hálózati projekt, a Danube InGrid program részeként az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (EED) az eddigi egyik legnagyobb digitalizált hálózatfejlesztését valósítja meg. A program keretében két projektben valósul meg fizikai eszközök (meteorológiai mérőberendezések és transzformátor mérők, valamint OLTC berendezések /On Load Tap Changer - Terhelés alatt szabályozható elosztótranszformátor) telepítése, továbbá a komplex elemzések és döntéselőkészítést támogató informatikai adatplatform fejlesztése.

A beruházások célrendszere többszörös, ugyanakkor eredménye közös. A meteorológiai mérőberendezések (időjárás állomások, égbolt kamerák és nagyfeszültségű (NAF) távvezetékszenzorok) telepítése kiemelten támogatja, az időjárási eseményekre való felkészülést, annak érdekében, hogy az EED szélsőséges időjárási viszonyok között is zavartalan áramellátást biztosíthasson ügyfelei számára. A kapcsolódó informatikai rendszer az EED és az E.ON szlovák partnere, a Západoslovenská Distibucná (ZSD) mérési eredményeit és riasztásait is kezeli. Ez az együttműködés mindkét fél részére kölcsönös előnyöket biztosít, meggyorsítja a felkészülést a vihargócpontok előrejelzésével.

A smart hálózati elemek (tápponti és végponti mérőberendezések a KÖF/KIF hálózaton, valamint terhelés alatt szabályozható (OLTC) transzformátorok) telepítésének köszönhetően valós idejű adatokkal részletes információk támogatják a KIF hálózat üzemeltetését. Mindez javuló ellátásminőség mellett, a digitalizált hálózatnak köszönhetően segíti a gyorsabb hibaelhárítást és pontosabb hálózati tervezést is. A mérőberendezések segítségével a korábbiakhoz képest sokkal pontosabb kép rajzolódhat ki hálózatunk állapotáról és az azt érő kihívásokról. Mindezzel a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) és feszültségpanaszok felderítése és az azokra történő reagálás is rugalmasabban szervezhető.

A fejlesztések együttes eredménye, hogy sokkal részletesebb adatok állnak majd rendelkezésünkre nagyobb mérési gyakoriság mellett. Biztosak lehetünk abban, hogy ezen adatok segítségével valódi változásokat indíthatunk el, komplexen, minőségi eszközökkel támogatva a hálózati üzem kihívásainak kezelését.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Évente minimum 2%-al növekszik az emberiség energia igénye. Az energia igényünk folyamatos növekedése nemcsak a Föld javainak kimerítését jelenti, hanem magával hozza a környezetünk mértéktelen szennyezését és a globális felmelegedés gyorsulását is. A folyamat mérséklése az energiafelhasználásunk forrás szerkezetének drasztikus átalakításával, az emisszió csökkentése révén valósulhat meg. A termelési szerkezet gyökeres megváltoztatását csak a villamos hálózatok forradalmi átalakításával tudjuk kiszolgálni az eddigiekhez képest teljesen újszerű megoldásokkal.

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadás elkészítéséhez a nemzetközi és a hazai szakirodalom és vonatkozó publikációkon kívül az aktuálisan folyó fejlesztések, kísérletek, pilotok eredményeit tanulmányoztam. Ezek alapján kerestem összefüggéseket és vontam le következtetéseket.

Eredmények, következtetések

A villamos hálózatok folyamatos átalakítása során elkerülhetetlen a fizikai fejlesztés, erősítés, bővítés, azonban ennek mértéke nagyban függ a villamos hálózatok okosításának mértékétől valamint minőségétől.

Tanulságok, üzenet

A villamosenergia-ellátó rendszerek forradalmi átalakulása hosszútávú energiapolitikai stratégiai döntéseket kell, hogy eredményezzen. Ebben pedig a szektor minden résztvevőjének együtt kell működnie beleértve a legfelsőbb szintű döntéshozókat, az ipart, az oktatási és kutatás-fejlesztési intézményeket.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az EASAC-ot (az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Tanácsát) az Európai Unió tagállamainak, valamint Norvégiának, Svájcnak és az Egyesült Királyságnak a tudományos akadémiái alkotják azzal a céllal, hogy az európai politikai döntéshozók független, tudományos alapokon nyugvó tanácsadásan együttműködjenek. Az EASAC 2025 áprilisában mutatta be legújabb jelentését, melya fenntartható energiaellátás biztonságával foglalkozik. A munkacsoportban a szerző a Magyar Tudományos Akadémia delegáltjaként vesz rész.

Az elvégzett munka, elemzés

A munkacsoport az energiabiztonság azon szempontjaival foglalkozik, amelyeket az EU döntéshozóinak prioritásként kell kezelni az új 2040-es célok, valamint a 2050-re vállalt nettó zéró kibocsátásra való átállás teljesítése érdekében. Felülvizsgáljuk az integrált európai energiarendszer biztonságát, beleértve az energiaellátást, az átviteli- és elosztó infrastruktúrát, a tárolást, a felhasználás csökkentését, valamint, hogy a rendszer képes-e a fenntartható energiamixet megfizethető áron, az EU-n belüli és kívüli források kellően változatos bevonásával biztosítani.

Eredmények, következtetések

A növekvő geopolitikai feszültségek, valamint az importált üzemanyagoktól, nyersanyagoktól és technológiáktól való nagymértékű függőség egyre nagyobb veszélyt jelent Európa energiabiztonságára. Az, hogy az autokratikus rezsimek az energiát kereskedelmi fegyverként használják, az infrastruktúra elleni fizikai támadásokkal és a növekvő számú kibertámadással, nemcsak az európai energiaellátás megszakadásának kockázatát, hanem az energiaárakat is növelik. A magas és ingadozó energiaárak csökkentik a befektetői bizalmat, veszélyeztetik az európai iparágak versenyképességét, és több millió sebezhető európai háztartást taszítanak energiaszegénységbe.

Tanulságok, üzenet

A jelentés hangsúlyozza, hogy sürgősen kezelni kell az energiabiztonságot fenyegető növekvő fenyegetéseket, és elmagyarázza, hogyan lehet ezt megtenni a fenntartható energiára való átállás felgyorsításával. Az előadás a Vándorgyűlés résztvevői közönségéhez igazodva döntően a villamosenergia-szektorhoz kapcsolódó eredményeket mutatja be.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A korábban hatályos szabályozás teljes tiltása miatt hazánkban régóta nem készültek jelentősebb szélenergiapotenciál-vizsgálatok. Az EU megújulóenergia irányelvének „könnyített térségek” kijelölésére vonatkozó előírása nyomán azonban, a ReNewLand projektben elvégzett munka évek óta az első ilyen célú kutatás, mely nemcsak a magyar szakembereket és döntéshozókat, de a befektetőket is segítheti. A téma újbóli elővétele és tüzetes megvizsgálása ebből kifolyólag nem is lehetne ennél időszerűbb. Az alkalmazott komplex módszertan és a rendkívül pontos eredmények európai viszonylatban is kimagaslóak.

Az elvégzett munka, elemzés

A bemutatandó projektben kidolgozott módszertan képes megállapítani, hogy az ország egyes pontjai mennyire alkalmasak nagyléptékű szélenergia hasznosításra. Ehhez összesen 36 adatforrásból 11 műszaki, 7 környezeti és 9 társadalmi-gazdasági faktort vesz figyelembe. A faktorokat többszempontú döntéshozatali eljárásban fontosságuk szerint súlyozza háromféle priorizálási megközelítésnek megfelelően. Az egyes faktorokat téradatok képviselik, melyeket GIS-es környezetben elemez. A felhasznált területalkalmassági tényezők száma és a kiértékelés térbeli felbontása a témában egyedülálló.

Eredmények, következtetések

Az eredmények térképi és geostatisztikai formátumokban jelenítik meg hazánk teljes területének alkalmasságát szélerőművek telepítésére. A háromféle megközelítés közül a meglehetősen megengedő, műszaki forgatókönyv szerint Magyarország területének harmada alkalmas valamilyen mértékben a célra. A legkedvezőbb besorolású területek potenciálja összesen 60 GW.

Tanulságok, üzenet

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a rossz berögződéssel ellentétben Magyarországon valójában fúj a szél, és megfelelő területek is rendelkezésre állnak ennek kiaknázására. A lehetőségeket azonban jelentősen képesek befolyásolni az új szabályozási környezet egyes elemei. Az előadásban a konkrét eredmények bemutatásán túl következtetések, illetve környezeti és energetikai szakpolitikai javaslatok is elhangzanak.

Az előadás fókuszában a 2007. évi villamosenergia-törvényben, valamint az EU 2019/944 és a EU 2018/2001 irányelvekben rögzített energiaközösség áll. A prezentációm célja, hogy bemutassam a kutatómunkám során kiemelten vizsgált alábbi kérdésköröket:

• Energiakereskedelmi kérdéskör: Milyen energiapiaci modell alkalmazható a legegyszerűbben és legoptimálisabban a megújulóenergia-közösségek esetében?
• Gazdasági kérdéskör: A megújulóenergia-közösségek gazdaságilag életképesek?
• Energiagazdálkodás: A napenergia hasznosítása a legjobb megoldás a helyi villamosenergia-termelésre, s ha igen, miért?

Mindehhez bemutatásra kerül egy energiaközösség működési modell, amely segítségével fiktív végfelhasználókból és energiatermelőkből álló megújulóenergia-közösséget szimulálva számos energetikai és gazdasági kérdés vizsgálható. Felhasználva a szimulációk eredményeit, előadásomban választ adatok a fenti kérdéskörökre.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A European Climate Foundation támogatásával készült kutatásunk célja a közösségi energia szerveződési tevékenységek villamosenergia-hálózatra, különösen a naperőművek integrációjára gyakorolt előnyeinek azonosítása és számszerűsítése volt. Ezen túlmenően, egy olyan ösztönző szabályozási javaslatcsomag kidolgozására törekedtünk, amely elősegíti, hogy a közösségi energia projektek az azonosított rendszertámogató irányokba fejlesszék tevékenységüket.

Az elvégzett munka, elemzés

A kutatás első szakaszában hálózati modellezés készült, amely során 16 különböző forgatókönyv került megvizsgálásra, eltérő energiaközösségi funkciók és alternatív hálózati megoldások szerint. A hatásokat két különböző kisfeszültségű hálózati modell alapján elemeztük: az egyik modell a magyarországi viszonyokat tükröző kisfeszültségű transzformátorkörzetet szimulálta, míg a másik a Cigré nemzetközi benchmark modellre épült, amely egy európai kisfeszültségű áramkör lakossági szakaszát reprezentálta.

A kutatás második szakaszában a műszaki eredmények alapján költség-haszon elemzés készült, amely a közösségi energia kezdeményezések által generált társadalmi és hálózati előnyöket, valamint ezek eléréséhez szükséges kedvezmények mértékét vizsgálta. A műszaki és gazdasági eredmények alapján javaslat született egy olyan szabályozási keretrendszerre, amely hatékonyan ösztönözheti a közösségi energia projektek hálózatbarát működését.

Eredmények, következtetések, tanulságok, üzenet

A modellezési eredményekből látható, hogy már a termelő egységek lokációjának optimális megválasztásával is tudják az energiaközösségek a hálózat PV befogadóképességét támogatni. A közösségi tárolói használatot vizsgáló esetek pedig bemutatták, hogy a tárolók önmagukban is nagyon hasznos eszközök a PV-k integrációjában, mivel nem csak a helyben beépíthető PV kapacitás növelését segítik elő, hanem a mögöttes hálózatrész terhelését is csökkentik. Emellett az is láthatóvá vált, hogy a tárolók esetében a központi és decentralizált elrendezés között nincs különbség a hálózati hatásokat illetően, bármely formáció hasznos lehet. Ami viszont egyértelmű hatással bír, az a tárolók használatát meghatározó vezérlő elv. Ha egy központi optimalizációs logika mentén használjuk ugyanazt a mérő mögötti tárolói portfoliót, akkor az egyéni optimalizációhoz képest egyértelműen növelni lehet a PV befogadó képességet, miközben mérsékelhető a mögöttes hálózatrészek terhelése. A DSR a tárolókhoz hasonló jótékony hatással lehet a PV-k integrációját illetően, ráadásul a DSR a tároló létesítéséhez képest sokkal olcsóbb eszköz. Az összevont esetek modellezéséből pedig jól látható, hogy a közösségi energia tevékenységeket érdemes együttesen alkalmazni, az ösztönzési, és támogatási rendszereknek olyanoknak kell lenniük, amelyek többféle tevékenység végzésére is ösztönözik a közösségi energia projekteket.

Annak érdekében, hogy a villamosenergia-hálózat szempontjából kedvező, azonosított közösségi energiatermelési és -felhasználási tevékenységek megvalósulhassanak, elengedhetetlen egy megfelelő ösztönző elemeket tartalmazó szabályozási keretrendszer kialakítása. Erre vonatkozón dolgoztunk ki javaslatot a kutatás második szakaszában.

A változó hálózati és üzemirányítási környezetre, valamint a szigorodó IT biztonsági követelményekre választ adva az OPUS TITÁSZ Zrt. egy új üzemirányítási rendszer (SCADA) bevezetését határozta el. Bár a társaság jelenlegi SCADA rendszere fizikailag nem nevezhető réginek, és megfelelően stabil is, néhány általunk szükségesnek tartott funkcióval már nem bővíthető.

Célunk, hogy modern, fejlett SCADA funkciókat magában foglaló rendszert építsünk ki, mellyel az üzemirányításra váró új feladatokat is hosszú távon és biztonságosan végezhetjük.

Újdonság, hogy egységes adatmodellt kívánunk kialakítani mindhárom feszültségszintre, és mind valós idejű, mind előretekintő hálózatszámításra alkalmas rendszert tervezünk megvalósítani. Fejlett funkciókkal a szükséges hálózati beavatkozások végrehajtását is magasabb szinten kívánjuk támogatni, pl. kapcsolási sorozatok automatikus vagy kézzel indított futtatásával.

A biztonsági követelményekre és a jogosultságkezelésre vonatkozóan részletes elvárásokat fogalmaztunk meg. A szállítandó megoldásnak meg kell felelnie az NCCS rendelet, a Kiberbiztonságról szóló törvény, valamint a Kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény előírásainak.

Az új SCADA mindhárom feszültségszinten egységes, rugalmasan bővíthető adatmodellre fog épülni. Ez alapján valós idejű és előre tekintő hálószámításra is lehetőségünk nyílik.

A komplex fejlesztés keretében a szükséges rendszerkapcsolatok (interface-ek, kommunikációk) is kialakításra kerülnek.

Két, teljes értékű, önmagában is tartalékolt szerver (main és backup) kerül kialakításra, két telephelyen, georedundánsan. Az üzemirányító munkahelyek két állandó használatú vezénylőben és egy vész-vezénylőben lesznek kiépítve, emellett mérnöki munkahelyek is létesülnek.

Az előadás a projekt eddigi előrehaladását és tapasztalatait foglalja össze.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elosztói rugalmassági piacok megjelenésével párhuzamosan egyre sürgetőbbé válik a lokációalapú árképzési logikák alkalmazása. Különös kihívást jelent a hálózati korlátok dinamikus természete és ebből fakadóan a szűkületi zónák bizonytalan és időben változó struktúrája, melyek jelentősen befolyásolják a rugalmassági piacok szervezhetőségét és a DSO-k döntési keretrendszerét. Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy miként lehet egyszerűsített, ugyanakkor hálózati számításokon alapuló, robusztus árazási mechanizmust kialakítani az elosztói rugalmassági ajánlatok értékelésére.

Az elvégzett munka, elemzés

A kutatás során azt a hipotézist vizsgáltuk, miszerint a hálózati korlátok és piaci optimalizáció egyetlen közös keretrendszerben kezelhetőek. Vizsgálataink során a hálózatszámítás natív eredményeire, azaz az érzékenységi tényező mátrixokra, valamint a rugalmassági ajánlatok homogén paraméterezésére építve alakítottunk ki olyan aukciós struktúrát, amely képes dinamikusan kezelni az aukciós tér változásait.

Eredmények, következtetések

Kutatásunk rámutat, hogy a DSO igények árazásának lokációalapú megközelítése csak akkor skálázható, ha a hálózati dinamika a paraméterezés és az algoritmus szintjén kerül leképezésre, miközben a piaci folyamatok egyszerűsége megőrizhető. A költségek és hálózatfejlesztési alternatívák közötti kapcsolat szignifikánsan módosítja a merit order felépítését. A piaci struktúra optimalizációja során elengedhetetlen, hogy a DSO oldali szükségletek leképezése ne csupán korlátként, hanem alternatívaköltséggel rendelkező ajánlatként jelenjen meg.

Tanulságok, üzenet

A kutatás rávilágít arra, hogy a zónás rugalmassági piacok nem kezelhetők merev konfigurációkkal, a dinamikusan változó hálózati állapotok követésére alkalmas, algoritmikusan támogatott piaci struktúra és az alternatívaköltség alapú DSO igényárazás együttesen kulcsfontosságú a hatékony és méretezhető piaci megoldások kialakításához. Az ilyen integrált megközelítés lehetővé teszi egy olyan aukciós struktúra kialakítását, amely egyszerre tükrözi a valós hálózati működést és megfelel az egyszerűsített operatív elvárásoknak is.

A kisfeszültségű hálózaton nagy számban megjelenő elosztott termelők és fogyasztók egy és háromfázisú hálózati csatlakozásuk révén jelentősen befolyásolják a hálózat egyensúlyát. A fluktuáló terhelési és termelési magatartások, továbbá az egyfázisú fogyasztók nagyszámú, ugyanazon fázisra való csatlakozása mind hozzájárulnak a feszültségproblémák megjelenéséhez. Mindezek a hálózati feszültség aszimmetriájához vezetnek, amely csökkenti a hálózat kapacitását és energiaveszteséget okozhat.

A feszültség szimmetrizátor képes arra, hogy javítsa a kisfeszültségű hálózaton jelentkező feszültség aszimmetriát és csökkentse a fázisok közötti feszültség különbségeket.

Az alkalmazott ENSTO LV Phase balancer párhuzamosan telepíthető a kisfeszültségű hálózaton, amely a mobilitás mellett gyorsabb, akár feszültség alatti munkavégzés (FAM) során is üzembe helyezhető. Egyes esetekben költséghatékonyabb alternatívát is kínálhat összevetve a hagyományos hálózatfejlesztési megoldásokkal.

2024-ben három szimmetrizátor került telepítésre olyan különböző helyszíneken, ahol a szélsőséges feszültség viszonyok, a feszültég letörések és ebből adódó GSZ sértések mind indokolják a kiválasztott helyszíneken való hálózati beavatkozást.

berendezések hálózatra gyakorolt hatásának visszamérése megtörtént. A szimmetrizátor pontjában, tranziens mérések során fázisonként 2-4 V közötti hatást mértünk az eszköz harmadolt kiterheltsége mellett.

A berendezés telepítésének célja a hálózati aszimmetria és nulla vezető terhelésének megszüntetése volt, amelyet a pilot helyszíneken csak részben sikerült igazolnunk.

A pilot teljeskörű kiértékelésének érdekében egyes szimmetrizátorokat szakaszon belül áthelyezünk. Tesszük ezt annak érdekében, hogy megvizsgálhassuk a szimmetrizátor közvetlen hatását feszültségpanaszos ügyfélnél.

Az újabb eredmények elemzését és kiértékelését követően egy átfogó képet kaphatunk arról, hogy milyen keretek között hatékony a berendezés használata.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Hazánkban és Európa szerte jelentős lakossági napelemes kapacitások kiépülése, illetve lakossági elektrifikáció figyelhető meg. Ezen trendek azonban kihívást jelentenek az elosztóhálózatok számára, mivel a fogyasztói magatartás gyakran nem követi az időjárásfüggő termelők termelését. A helyzet javítására kézenfekvő lehetőséget nyújt az akkumulátoros tárolók alkalmazása mellett a vezérelhető nagyfogyasztók egyszerű, idő alapú szabályozása.

Az elvégzett munka, elemzés

Kutatásunkban a többféle beavatkozási lehetőséget vizsgáltunk, mint az akkumulátoros energiatárolók alkalmazása, épületgépészeti rendszer bevonása, általános fogyasztók szabályozása. Ezek kombinációit hasonlítottuk össze a termelés és fogyasztás egyidejűségét leíró indikátorok segítségével (önfogyasztás, önellátás, öntermelés és hálózathasználati tényező)..

Eredmények, következtetések

Az eredményekből látható, hogy míg az elektromos fogyasztók átütemezésével átlagosan 2-3, az épületgépészeti rendszer esetében 5, addig akkumulátoros tárolás esetében (értelemszerűen mérettől függően) akár 40 százalékpontos javulás is elérhető az önfogyasztás tekintetében. Egy átlagos napelemes háztartás esetében ezek rendre 10, 25 és 170 ezer Ft-os megtakarítást jelenthetnek szaldó elszámolásról bruttó elszámolásra való átálláskor.

Tanulságok, üzenet

Az egyes hatásokat természetesen bekerülési költségük mellett érdemes elemezni. Az azonban bizonyos, hogy már egyszerű vezérlések alkalmazásával is több tízezer Forintos megtakarítás érhető el, komfortvesztés nélkül. Mindemellett a hálózat szempontjából is kedvezőbb fogyasztói profilok alakulnak ki.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A lakossági napelemes rendszerek ugrásszerű terjedése egyértelműen napjaink egyik legkomolyabb kihívása. Kutatásunk célja, hogy jobban megismerjük, hogyan alakulnak a fogyasztási egyidejűségek és teljesítménycsúcsok különböző lakossági fogyasztói összetételek és napelemes penetrációk mellett.

Az elvégzett munka, elemzés

Munkánkban 300 mért lakossági villamosenergia profil felhasználásával fogyasztói csoportokat készítettünk. A csoportokat egészen 1 – 300 fogyasztóig képeztük le, a csoport éves fogyasztását különböző mértékben (0-100%) fedező napelemes rendszerekkel. A napelemes rendszerek termelését szimuláció segítségével határoztuk meg. Az elemzés során az egyidejűségi tényezők mellett a fogyasztási és visszatáplálási csúcsok megváltozását, a fogyasztást meghaladó visszatáplálási csúcsok időtartamát is vizsgáltuk.

Eredmények, következtetések

Az eredmények alapján már viszonylag alacsony, 40%-os PV penetráció mellett is jelentős visszatáplálási csúcsok alakulnak ki nagyobb közösségek esetén – ezek nagyságrendje eléri az eredeti ellátási teljesítménycsúcsokat. Teljes, 100%-os PV penetráció esetén a visszatáplálási csúcsok akár háromszor nagyobbak is lehetnek, mint a kiinduló fogyasztási csúcsok, és a visszatáplálás időszakában közel 1300 órán keresztül meghaladják azokat.

Tanulságok, üzenet

Kutatásunk eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy feltárjuk, hogy beavatkozás hiányában mekkora teljesítménycsúcsok alakulnának ki a villamosenergia-hálózaton. Eredményeink továbbá rámutatnak a decentralizált energiatermelés kihívásaira, és alátámasztják azon eszközök alkalmazásának szükségszerűségét, amellyekkel a fogyasztók energiafelhasználása jobban illeszthető a termelésükhöz.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A lakossági napelemes rendszerek terjedésével egyre kritikusabb, hogy minél jobban ismerjük a telepített rendszereket, azok termelési adatait, valamint a hozzájuk kapcsolódó épületek fogyasztási szokásait. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyasztókat „más mintázatokra” sarkaljuk, melyek a hálózatot segíthetik, szükséges az „alapállapot” ismerete. Kutatásunkban ezen alapállapot feltárását céloztuk meg egy lakossági kérdőíven keresztül, rendszereikkel kapcsolatosan.

Az elvégzett munka, elemzés

A kérdőív a fogyasztók számára egyszerűen elérhető információkra fókuszálva tárta fel a mintázatokat. Ezek során olyan egyszerű kérdéseket tettünk fel nekik, mint napelemes rendszereik tájolása, mérete, éves termelése, illetve feltártuk a náluk jellemző, fogyasztói berendezések (villanybojler, hőszivattyú, elektromos autó) összetételét. Emellett a kitöltők segítségével rögzítettük a napelemes rendszer termelésének és az épület fogyasztásának egyidejűségét, a rendelkezésre álló termelési és számla adatokkal.

Eredmények, következtetések

A kérdőív eredményeinek köszönhetően olyan, eddig ismeretlen információkra tettünk szert, mint a lakossági napelemes rendszerek jellemző tájolása, a napelemes rendszerek fogyasztáshoz való méretezésének kérdése, a jellemző fogyasztói összetétel . Ezen felül megismertük a termelés és fogyasztás egyidejűségét, valamint a teljes termelt energiamennyiséget, melynek eredményeképpen a „mérő mögött” közvetlenül a napelemes rendszerből felhasznált energiamennyiséget is.

Tanulságok, üzenet

Az eredmények jórésze a mintázatok tekintetében megfelel az előzetes várakozásoknak, azonban a vizsgálat segítségével ezekhez konkrét értékeket tudtunk rendelni. Ilyen például a jellemző napelemes tulajdonosok éves villamosenergia-felhasználása, a termelés és fogyasztás egyidejűsége, vagy a fogyasztói berendezések (hőszivattyú, elektromos autó, villanybojler) megoszlása ezen fogyasztói csoportban. Emellett megismertük a napelemes rendszerek jellemző tájolását is.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A Hálózatfejlesztési Terv (HFT) megújítása során az ahhoz kapcsolódó hosszútávú forrás- és fogyasztáselemzés módszertana is jelentős megújításra került az input adatok meghatározásától a modellezésen keresztül az eredmények kiértékeléséig. Célunk az volt, hogy a legkorszerűbb, az ENTSO-E-ben és más európai rendszerirányítóknál is alkalmazott modellezési eszközök segítségével olyan forgatókönyveket vizsgáljunk 5-10 éves időtávon, melyek a hazai villamosenergia-rendszer változásait megfelelően képezik le és a hálózatfejlesztés számára megalapozott bemeneti adatokat képeznek.

Az elvégzett munka, elemzés

A forrás- és fogyasztáselemzés új módszertana valószínűségi alapú modellezésen alapul, egy összeurópai piacszimuláció készül, melynek kimenete a HFT-n túl, a hazai forrásmegfelelőség részletes vizsgálatát is szolgálja. A sztochasztikus, ún. Monte Carlo szimuláció véletlenszerűen kombinálja a termelési oldal egyes elemeit, így az időjárásfüggő megújuló erőművek időjárási évektől (ún. klímaévektől) függő termelését és a hagyományos termelők kiesési valószínűsége alapján képzett termelési potenciál idősorait, majd ehhez illeszti a klímaévtől függő fogyasztást. A technológiák változó költségeinek sorrendbe állításával optimalizációt végez a legkisebb költség elve (rendszerszintű termelési költség minimalizálása) mentén a termelés és a fogyasztás egyensúlyának tartása mellett, és így szolgáltat eredményt a várható termelésről, import-export szaldóról és az esetleges forráshiányról, illetve annak bekövetkezési valószínűségéről. A forrásoldal elemzéséhez szorosan kapcsolódva a villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és képességeit is vizsgáljuk.

Eredmények, következtetések

Az új módszertan segítségével a korábbiaknál sokkal részletesebb képet kapunk a VER várható jövőképéről fogyasztási és termelési oldalon, illetve számos érzékenységvizsgálattal tudjuk érdemben vizsgálni az új technológiák elterjedését. A HFT eredményein, illetve néhány érdekesebb érzékenységvizsgálat eredményein keresztül mutatnánk be az elért eredményeket, valamint a tervezett további fejlesztéseket.

Tanulságok, üzenet

A hazai VER 5-10 éven belül várható változásai - úgymint a nagymértékű időjárásfüggő termelő rendszerbe illesztése, a fogyasztás és terhelés jelentős növekedése, atomerőművi kapacitásnövekedés - számos kérdést vet fel a forrásmegfelelőség és a rendszerrugalmasság kapcsán. A módszertan, melyet megalkottunk és folyamatosan fejlesztünk lehetőséget ad a VER hosszútávú változásának széleskörű elemzésére, a hálózatfejlesztés számára hasznos bemeneti információkat tud nyújtani és segít további beavatkozási lehetőségek, igények azonosításában az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elmúlt évek rendszerfejlesztései miatt jelentősen megnőtt a tervezett hálózati kikapcsolások száma és gyakorisága. Ezzel párhuzamosan az időjárásfüggő termelők okozta bizonytalanság is rávilágított arra, hogy a rendszerirányító ne csupán hálózatfejlesztéssel, hanem intelligens megoldásokkal is erősítse a rendszer üzembiztonságát. Ennek egyik lehetséges eszköze a Rendszerirányítói Menetrendmódosítása Lokális Piacon (RIR), amely az akkreditált engedélyesek termelésének újraelosztását, vagyis a redispatch elvét alkalmazza. A redispatch piaci alapú alkalmazása lehetőséget biztosít a hálózati kikapcsolások ütemezésének optimalizálására, ami hozzájárul a rendszer üzembiztonságának növeléséhez.

Az elvégzett munka, elemzés

A redispatch hazai bevezetése komoly előkészítő munkát igényelt. Szoros együttműködésben dolgoztunk az üzemelőkészítőkkel, hálózati diszpécserekkel és a szabályozási energiapiac fejlesztésén dolgozó szakemberekkel annak érdekében, hogy kialakítsuk azt az integrált folyamatot, amelyben a redispatch zökkenőmentesen alkalmazható. Ennek során kiemelt figyelmet fordítottunk az időzítések összehangolására, az adatkezelési és informatikai rendszerek kompatibilitására.

A fejlesztés kulcsfontosságú része egy pilot eszköz kialakítása volt, amely kezdetben a másnapi üzemelőkészítő folyamatokat támogatja, de rugalmasan bővíthető új funkciókkal, lehetőséget biztosítva a rövidebb időtávú operatív döntések támogatására is. A Redispatch Tool az operátorok által, a rendszerirányító alkalmazásból exportált hálózati modelleket, valamint a különböző, forrásoldali üzemelőkészítők által készített, a potenciálisan átütemezhető egységek piaci adatait tartalmazó táblákat dolgozza fel, majd optimalizálás alkalmazásával keresi a (kontingenciák mellett) fennálló hálózati túlterheléseket feloldó költséghatékony újrateherelosztást.

Eredmények, következtetések

A pilot alkalmazás segítségével teszteltük a redispatch gyakorlati alkalmazhatóságát operátorok által kiválasztott kritikus, szűk hálózati keresztmetszetekkel, illetve hálózati kikapcsolásokkal terhelt napokra. Az eredmények megerősítették a redispatch alkalmazásának hasznosságát, valamint annak lehetőségét, hogy a jövőben gyakoribb és szélesebb körű alkalmazásra kerüljön sor. A folyamat élesítésével a RIR piac is aktívabbá válik, amely az aktivációk számának növekedésével fokozza a versenyt és csökkenti az árakat.

Tanulságok és üzenet

A redispatch bevezetése nemcsak a hálózat biztonságát javíthatja, hanem a piaci versenyt is elősegítheti. A technológia további fejlesztése és szélesebb körű alkalmazása jelentős működési hatékonyságot, nagyobb üzembiztonságot és gazdasági előnyöket eredményezhet.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A MAVIR-nál végzett üzemelőkészítési számítások során mind az átviteli, mind a főelosztó-hálózat is áramlásait és feszültségviszonyait is vizsgálni kell ezeknek a hálózatoknak a hurkolt üzeme, és az ebből fakadó egymásra hatásuk miatt. A vizsgálatokhoz használt hálózatmodellekben a főelosztó-hálózati csomóponti fogyasztásokat korábban csak a csomóponti szaldók, tehát a csomópont alatti fogyasztás és elosztott termelés előjeles összegeként határozták meg. Ez a módszer a főkent elosztóhálózatra csatlakozó időjárásfüggő termelők terjedésével egyre pontatlanabbá vált. A hálózatmodell bővítésével egy olyan megoldást sikerült megvalósítani, ami ezt a problémát megoldja.

Az elvégzett munka, elemzés

A főelosztó-hálózati alállomásokat kibővítettük az elosztott termelést leképző termelőkkel, melyek külön menetrendekkel kerülnek felparaméterezésre. Fejlesztettünk egy menetrendező alkalmazást is, ami a különböző időtávokra határoz meg elosztott termelői tervidősorokat azok területi eloszlását is figyelembevéve.

Eredmények, következtetések

A hálózatmodell bővítésével megszűntek a negatív értékű fogyasztások, mivel az elosztott termelés is generátorként kerül leképezésre, ezzel már megfelelünk a CGMES követelményeinek.

A megoldásunk eredménye a DSO-k számára is hasznos, mivel az elosztott termelők főleg az elosztóhálózatra csatlakoznak. Pontosabb leképzésükkel a főelosztóhálózati elemek rendszerszintű koordinációja hatékonyabban tud megvalósulni.

A PV-k bizonytalanságát szinte teljesen kiküszöböltük, mivel ezeket a termelőegységeket historikus adatok helyett időjárás előrejelzések alapján, földrajzilag helyesen modellezzük.

A fejlesztés eredményeinek visszamérésére létrehoztunk olyan rendszeres riportokat, melyeket azóta már az üzemértékelés során is használnak. Ezekben az üzemelőkészítéshez használt hálózatmodellek pontossága kerül kiértékelésre csomópontonként és rendszerszinten is. Segítségükkel lehet azonosítani a pontatlanul felparaméterezett fogyasztású alállomásokat.

Tanulságok, üzenet

Ha megvan a megfelelő elhivatottság és szakértelem egy ilyen kaliberű fejlesztéshez, akkor ez hatékonyan és gyorsan megvalósítható akár házon belül is.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A Vet. 2025. év elején hatályba lépett módosítása jelentős változást hozott a betáplálási célú kapacitások kiosztására vonatkozó eljárás kapcsán: a korábbi közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás helyét egy top-down megközelítésre alapuló kapacitáspályázati eljárás veszi át. Az eljárást megalapozó részletszabályok kidolgozását az iparág (EM, MEKH, hálózati engedélyesek) közösen végzik el a 2025-ös év első felében. A kiírandó kapacitások hálózati csomópontokra való lebontását a MAVIR és az elosztói engedélyesek által elvégzendő hálózatszámítási folyamat alapozza meg, melynek során meghatározásra kerülnek az új kapacitások csatlakoztatásához szükséges hálózatfejlesztések is. Az előadás célja ennek a hálózatszámítási folyamatnak a bemutatása.

Az elvégzett munka, elemzés

A hálózatszámítási folyamat egyes lépéseit az Üzemi Szabályzat rögzíti, melynek részét képezik a hálózatszimulációs modellek előállításához szükséges adatszolgáltatások, a modellek felépítése, az EM által járásonként és technológiánként megadott kapacitások hálózati csomópontokhoz való rendelése legalább kétféle opcióra, a szükséges hálózatfejlesztések meghatározása, és végül ennek alapján döntés az opciók között a MEKH által, ami utána az egyes hálózati csomópontokra a tenderben kiírásra kerülhet.

Eredmények, következtetések

Az előadásban a fenti folyamat általános bemutatása mellett tervezetten az első tenderkiírást megalapozó számítások konkrét eredményén keresztül is bemutatásra kerül a folyamat, így az iparági szereplők gyakorlati képet kaphatnak a közös MAVIR-DSO hálózatszámítások során elvégzendő munkáról.

Tanulságok, üzenet

Az előadással az iparági szereplők információkat nyerhetnek a kapacitáspályázati eljárásban elvégzendő hálózatszámítási folyamat és tervezetten az első tenderkiírás konkrét eredményei kapcsán, növelve az új eljárás transzparenciáját is.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A hazai (illetve más európai) átviteli hálózaton egyre többször tapasztalható lokációtól, nap- és évszaktól függően a szabványban előírttól kisebb, vagy éppenséggel azt meghaladó feszültség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a feszültségértékeket csat korlátozottan tudjuk kezelni, így szükséges a közeljövőben valamilyen további feszültségszabályozási módokat, elveket, eszközöket bevezetni a meglévők mellé.

Az elvégzett munka, elemzés

A vizsgálatok arra irányultak, hogy lássuk, milyen lehetőségek vannak az inverteren keresztül csatlakozó termelőegységek (napelemek) és tárolók (akkumulátorok) meddőztetésében az átviteli hálózati feszültségszabályozás tekintetében.

Eredmények, következtetések

A feszültségszabályozásba való bevonhatóság elemzésére szimulációs vizsgálatokat végeztünk, amelyekben több szcenárió esetén vizsgáltuk, hogy

• az ország déli részén tapasztalható magas feszültségek esetén a DSO oldalról történő feszültségszabályozással lehet-e az átviteli hálózati feszültséget csökkenteni. Az eredmények azt mutatják, hogy kb. 11 Mvar/kV nagyságú szabályozási képességet lehet elméletileg elérni (érzékenységvizsgálat), azonban a nagyobb egységek problémás helyekről vett nagyobb távolsága miatt ezt nehéz ténylegesen megvalósítani.
• a nagy volumenű ipari beruházásokkal rendelkező országrészekben az alacsony feszültség kezelésére lényegében az összes, adott esetben messze elhelyezkedő nagy napelempark és akkumulátoros tároló szabályozásba való bevonására is szükség van, meglehetősen nagy meddő betáplálási igényt támasztva. Az autonóm feszültségszabályozási koncepció a jelenlegi viszonyok között nem bizonyult működőképesnek.

Mindemellett a gyakorlati megvalósíthatóságot nehezíti, hogy az éjjeli meddőztetéshez a tárolóval nem rendelkező inverteres termelőegységeknek hatásos teljesítményt kell vételezniük, amely mértéke a csatlakozási szerződésben rögzített értéket túllépheti. Emellett a meddőztetés a PID jelenség miatt éjjel is degradálja a napelemcellákat, csökkentve ezáltal élettartamukat.

Tanulságok, üzenet

Az inverterek meddőztetése esetén egyrészt azt láthatjuk, hogy technikai és szerződéses korlátok is limitálják a használhatóságukat, másrészt a kis egységteljesítmény és a problémás helyektől való távolság erősen korlátozza a feszültségszabályozásra való alkalmazhatóságukat.

Az NKM Áramhálózati Kft. (az MVM Démász Áramhálózati Kft. jogelődje) egy 22 tagból álló konzorcium tagjaként, sikeresen pályázott az Európai Bizottság 2019. április 4-én közzétett, LIFE IP – Éghajlatpolitika alprogram felhívására. A Támogatási Szerződés a koordináló kedvezményezett Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Bizottság között 2020. december 18-án került aláírásra. A „LIFE-IP North-HU-Trans” („Secure and start implement an effective roadmap for the low-carbon transition of the single largest coal-region in Hungary” – „Utóterv Magyarország utolsó szénrégiójának biztonságos, hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású átalakításához”) nevű projekt célja a Nemzeti Energia- és Klímaterv hatékony végrehajtása, különös tekintettel a Mátrai Erőmű és régiójának fenntartható és igazságos átmenetére. A projekt, uniós támogatási intenzitása 60%, tervezett futamideje 110 hónap (2020. szeptember 1-től 2029. október 31-ig). Társaságunk az alábbi két akció megvalósítását tűzte ki célul.

C4.1. Mesterséges inercia prototípus

A fosszilis erőművek leállítása miatt csökken a villamosenergia-rendszerben a forgó tömeg, ami gyorsabb frekvenciaváltozásokat és – szélsőséges esetben – akár a hálózat összeomlását is okozhatja. Az invertereken keresztül csatlakozó megújuló erőművek nem tudnak természetes módon reagálni ezekre a változásokra, így a hálózati stabilitás tovább romlik. Az európai villamosenergia-rendszer egészét érinti ez a probléma, mivel a megújuló energiaforrások térnyerése miatt egyre kevesebb hagyományos, forgó tömeggel rendelkező erőmű marad. A megoldás a mesterséges – más néven szintetikus – inercia alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítményelektronikai berendezések hasonlóan viselkedjenek, mint a hagyományos szinkrongenerátorok. Egy demonstrációs modell létrehozásával és akkumulátoros energiatárolók felhasználásával tesztelhető és skálázható ez a technológia. A cél, hogy egy olyan megoldás szülessen, amely a jövőben nagyobb méretekben is alkalmazható, hozzájárulva a hálózati stabilitás fenntartásához.

C4.4. Nyílt Innovációs Platform

A Nyílt Innovációs Platform (OIP) egy szoftveres keretrendszer, amely támogatja az energiaszektor szereplőinek együttműködését és innovációs tevékenységeit. A TSO, a DSO-k és az energiaszolgáltatók közösen keresik az új megoldásokat, megosztják tudásukat és fejlesztéseiket, hogy hatékonyabbá tegyék az energiagazdálkodást. Az MVM Csoport számára készült platform célja egy modern IT környezet biztosítása, amely segíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerek elérését. Az OIP egy prototípus alkalmazással tesztelési lehetőséget is biztosít megújuló energiával kapcsolatos projektekhez. A hosszú távú cél az innováció előmozdítása és az induló vállalkozások támogatása az energetikai szektorban. A rendszer a digitalizáció és az adatvezérelt működés révén hozzájárul a fenntartható energiaellátáshoz.

A LIFE-IP North-HU-Trans (LIFE19 IPC/HU/000009) projekt az Európai Unió és Magyarország Kormányának támogatásával, a LIFE Program keretében valósul meg.

Az OPUS TITÁSZ Zrt. (továbbiakban TITÁSZ) ellátási területén üzemelő háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE) okozzák a TITÁSZ igazolt feszültségpanaszainak közel háromnegyedét. A feszültségpanaszok kivizsgálása az eddigi gyakorlat szerint a panaszos ügyfelet ellátó transzformátor körzetben ideiglenesen felszerelt regisztráló, ún. „regiszteres” műszerek segítségével történik. A műszerek rendelkezésre állása azonban korlátos, továbbá azok felszerelése és leszerelése jelentős szerelői erőforrásokat is igényel. A regiszteres műszerek által mért adatok feldolgozására esetenként akár több hetet kell várni.

A magas hálózati feszültség okozta ügyfélpanaszok túlnyomó többségében a HMKE-vel rendelkező ügyfelektől származnak. Mivel az érintett felhasználási helyeken okosmérők vannak felszerelve, így kézenfekvő megoldás volt ezen mérőkből származó mérési adatok felhasználása a feszültségpanaszok kivizsgálásához. Azzal az előzetes feltételezéssel éltünk, hogy az okosmérők által 10 perces mintavételezéssel rögzített feszültség és áram mérési adatok – szemben a regiszteres mérőműszerek egy perces mintavételezésével – alkalmasak lehetnek a feszültségpanaszok jogosságának bizonyításához.

Az okosmérőkből származó adatok felhasználásával elvégzett mérőhelyi és áramköri feszültségek vizsgálatához két eljárást dolgoztunk ki:

1. Egyszerűsített elemzés: okosmérő által mért áram és feszültségadatok elemzése egy kiválasztott heti időszakra vonatkozóan.
2. Részletes elemzés: okosmérő által mért feszültség, áram, hatásos és látszólagos teljesítménymérés adatok elemzése több hónap mérési adatainak feldolgozása alapján.

Az elvégzett elemzéseink alapján nem csak a hálózati feszültség szabványosságának vizsgálatára alkalmasak az okosmérőből kinyert adatok, hanem azon felhasználási helyek azonosítására is, amelyek esetében a mögöttes inverterek a szabvány által előírt 253 V fázisfeszültséget meghaladó feszültségen táplálnak be a közcélú elosztóhálózatba.

Előadásunk során összehasonlítjuk a regiszteres mérés, valamint okosmérés adatokat, bemutatjuk, hogy miként alkalmazható az okosmérés a feszültségpanaszok tömeges, költséghatékony vizsgálatára, illetve hogyan kapcsolódik a zárolt áramkörök makró szintű elemzéséhez.^[1]

^[1] Az “Alállomási középfeszültségű gyűjtősínfeszültség szabályozásának hatásai és makro szintű elemzése” című előadásunkban bemutatjuk az okosmérőkböl származó tömeges adatok felhasználását a zárolt áramkörök vizsgálatához.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az előadás célja bemutatni az elosztói engedélyesek előtt álló digitalizációs kihívásokat, különös tekintettel az OPUS TITÁSZ Zrt. mérési központjának tapasztalataira. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a mérőszám, az adatgyűjtési mennyiség és gyakoriság, valamint az új piaci szereplők felé irányuló adatszolgáltatási igények. Bemutatjuk, hogy hogyan építjük fel a következő évek stratégiáját, mit tanultunk a tapasztalatokból és milyen összetett kihívásokat kell megoldanunk. A kérdéskör aktualitását az adja, hogy egy elosztói engedélyesnek úgy kell hosszú távú technológiai döntéseket hoznia (akár évtizedes távlatban), hogy közben a változó szabályozási és piaci környezetnek is megfelel.

Az elvégzett munka, elemzés

A bemutatott elemzés részletesen kitér a távleolvasható mérők elterjedésére, a mérőeszközök technológiai fejlődésére, valamint a megnövekedett mennyiségű mérési adatok kezelésére. Az előadás során kitérünk a jelenlegi rendszer korlátaira (pl. memóriakapacitás, kommunikációs hibák, adatpublikációs korlátok), és az ezekre adott lehetséges megoldásokra, továbbá a jelenleg vizsgált lehetőségekre. Ilyen például a mobilhálózaton működő CAT-M (LTE-M) technológia alkalmazása, vagy a pont-pont kommunikáció helyett koncentrátorok használata, vagy az e-SIM-ek használata. Ezek az alternatívák nemcsak a kommunikációs lefedettséget javítják, de hosszú távon skálázhatóbb és megbízhatóbb rendszert eredményezhetnek. Az előadás bemutatja az eszközfüggetlenség és szoftveres rugalmasság irányába tett lépéseket is, különös tekintettel a firmware-alapú konfigurálhatóságra és a házon belüli informatikai fejlesztésekre.

Eredmények, következtetések

A vizsgált megoldások alapján elmondható, hogy a digitalizáció nem csupán adatgyűjtési, hanem hálózati működés-optimalizálási lehetőségeket is kínál. A feszültség- és teljesítményadatok egyre inkább szerepet kapnak a hálózati monitoringban, az üzemirányításban és a prediktív hálózatfejlesztésben. A fejlődési irányok között látható, hogy a jövő mérési rendszerei nemcsak adatok gyűjtésére és tárolására lesznek alkalmasak, hanem push üzenetekkel támogathatják az üzemirányítási szoftvereket, valamint lehetővé tehetik a fogyasztók és termelők szabályozását is. Alternatív modellek, megoldások alkalmazása csökkentheti a kommunikációs hibákat, növelheti az elérhetőséget, és hozzájárulhat a kisfeszültségű rendszerirányítás alapjainak megváltoztatásához.

Tanulságok, üzenet

A legfontosabb üzenet, hogy az elosztói mérési rendszerek digitalizációja nem önmagában technológiai kérdés, hanem stratégiai, hosszú távon gondolkodó döntéssorozat. A technológiai irányokat nem elegendő egy-egy projekt során optimalizálni – olyan rendszert kell építeni, amely képes a jövő kihívásaira rugalmasan és gazdaságosan reagálni, miközben megfelel a szabályozói és piaci elvárásoknak is. Az OPUS
TITÁSZ Zrt. mérési központja olyan irányokat keres, amelyek nemcsak reagálnak a digitalizációs hullámra, hanem proaktívan formálják annak alakulását.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Rövid bemutató arról, hogy az idősoros átállás során elosztóként milyen kihívásokkal szembesültünk, és milyen válaszokat adtunk rá.

Az elvégzett munka, elemzés

2025. január 1-i határnappal történt meg a kisfeszültségen vételező, smart mérővel rendelkező felhasználási helyek tömeges átsorolása profilosból idősoros elszámolási módba.

A váltás az elosztókat is kihívás elé állította, hiszen át kellett alakítani nem csak az elszámolást és számlázást, hanem az annak alapjául szolgáló (vagy azt követő) mérési adatszolgáltatási, mérőcsere, mérő hibajavítási és törzsadat-kezelési folyamatokat, valamint az adatkommunikációt és a kereskedői kapcsolattartást is. Mindezt egy változó jogszabályi környezetben.

Eredmények, következtetések

OPUS TITÁSZ esetében megtízszereződött a napi kereskedői mérési adatszolgáltatásban érintett POD-ok száma (6 900-ról több mint 70 000-re nőtt), és ezzel együtt nagyságrendet nőtt a publikált adatok volumene is. Bemutatom, hogy hogyan alakítottuk át az adatszolgáltatást, és a napi hibakezelési folyamatokat.

A potenciálisan érintett fogyasztói körön a lehető legteljesebb adatellenőrzést és -tisztítást kellett elvégezni az utólagos hibajavítások minimalizálása érdekében. Mindezt nehezítette, hogy az OPUS TITÁSZ éles SAP rendszere migrációt követően, 2023. októberében indult. A leginkább kihívást jelentőkre részletesebben is kitérek.

Egyes tarifák csak 2024.12.31-ig lehettek aktívak, az újak pedig 2025.01.01. előtt nem léphettek életbe. Közel 30 000 db felhasználási helyet egy tömegben soroltunk át, a fennmaradók pedig ütemezetten váltanak tarifát. Ezzel a feltétellel kellett kialakítani az átmenetet, és ebbe a keretbe kellett beilleszteni a kivételeket és az éles rendszerben jelentkező elakadások kezelését.

Tanulságok, üzenet

Mindig vannak kivételek, és olyan hibák is, amelyek csak az éles rendszerben jelentkeznek. Sokszor ezeknek a kezelése igényli befektetett munka jelentős részét. Az alapos felkészülés, és a teljes körűségre törekvő tesztelés ezeket minimálisra tudja szorítani, de még így is lehetnek meglepetések. A tesztelési tapasztalatainkról is szeretnék röviden beszélni.

A közös cél érdekében végzett, egy irányba húzó belső és iparági együttműködésnek jelentős szerepe van abban, hogy az OPUS TITÁSZ és az iparág sikerrel véghez tudta vinni az idősoros átállást.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A munka fókusza az elosztói engedélyes 132 kV-os hálózatán megjelenő nagy fogyasztói igényű ipartelep által, illetve az átviteli rendszerirányító hálózatán létesülő mechanikusan kapcsolható kondenzátortelep (MSCDN) által a hangfrekvenciás körvezérlés (HFKV) jelszintjére gyakorolt hatás vizsgálata. Fő kérdések: a HFKV jel ellátási kockázat mértéke és körzete, az érintett HFKV rendszerelemeket érintő üzembiztonsági kockázatok (pl. túlterhelődés).

Az elvégzett munka, elemzés

Az elvégzett munka tartalmazott helyszíni méréseket (HFKV jelszint összehangolt mérése az elosztói engedélyes hálózatán meghatározott üzemállapotokban), amely az elkészült hálózatszimulációs modell validálására szolgált. Mérésre került az egyes jelbiztosító berendezések árama és az egyes, előre kiválasztott alállomási gyűjtősínek HFKV jelszintje. Az elkészült részletes hálózati modell validálását követően a középtávú hálózaton elvégzésre került különböző hálózati állapotokra a várható HFKV jelszint számítása a meghatározott alállomási gyűjtősínekre, valamint a jelbiztosító berendezések igényelt árama.

Eredmények, következtetések

A hálózati fejlesztések (nagy fogyasztói igény, MSCDN berendezés üzembe helyezése) számítással igazoltan a HFKV jelbiztosító berendezések túlterhelődését vonhatja maga után, hálózati üzemállapottól és HFKV jelbiztosítók állapotától függően. Vizsgálva lett új HFKV zárókör alkalmazásának következménye a HFKV jelszintre. Megállapítható, hogy a zárókör ugyan csökkenti a jelbiztosító berendezés áramát, azonban nem jelent megoldást a problémára. A szimulációs számításokkal meghatározható volt a jelbiztosító berendezések túlterhelődésének mértéke. Végül a probléma megoldására adott műszaki megoldás kidolgozásával zárult a projekt.

Tanulságok, üzenet

Amíg HFKV rendszer üzemel a 132 kV-os hálózaton, addig a hálózati fejlesztések és koncentrált nagyfogyasztók belépése a hálózatra hatással van a HFKV jelszintre. Ennek vizsgálata külön hálózatszámítást igényel, amely tartalmazza a hálózati elemeket és a HFKV rendszerelemeket megfelelő részletességgel a HFKV által használt frekvenciára vonatkozóan. Megfelelő modellel a várható hatások vizsgálhatóak, a szükséges HFKV fejlesztések meghatározhatóak.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A lakossági napelemes rendszerek terjedése egyre komolyabb kihívást jelent az elosztóhálózati engedélyesek számára. Műszaki szempontból a problémakör leggyakrabban feszültségszintek emelkedésén keresztül jelent problémát az egyes áramkörökön. A kihívások mérséklésére számos eszköz rendelkezésre áll, azonban ezek erőforrásigénye, illetve a megoldás átfutási ideje jelentős különbségeket mutat. Az egyik legkézenfekvőbb lehetőség a probléma gyökerénél való beavatkozás, a napelemes inverterek feszültségszabályozásán keresztül.

Az elvégzett munka, elemzés

Munkánkban az inverterek autonóm feszültségszabályozásának hatását értékeltük. A tanulmányok zömén túlmutatóan az általunk szimulált hálózati modelleket számos mérési eredménnyel, köztük hálózati mérésekkel, smart mérőkkel és inverter adatokkal hangoltuk a modell megbízhatóságának érdekében. Az így kialakított modelleken feszültségfüggő hatásos teljesítmény és meddőteljesítmény változtatási, illetve hatásos teljesítmény limit alapú karakterisztikák beállításának hatását értékeltük, a nem megtermelt energia és a hálózaton kialakuló feszültségszintek, mint mérőszámok mentén.

Eredmények, következtetések

A modell hangolása alapján már jól látszik, hogy a hasonló modellépítéseknél számos bizonytalanság kezelése szükségszerű, még kiterjedt mérési keretrendszer esetén is. Az eredmények tekintetében jól látszik, hogy az egyes karakterisztikák hatékonyak a feszültségszintek csökkentésének szempontjából, azonban, a várakozásoknak megfelelően, ezzel egyidejűleg a nem megtermelt energia mértéke is merőben eltér. Szintén kulcskérdés a szabályozásban résztvevő fogyasztók száma is.

Tanulságok, üzenet

Az eredmények tanulsága, hogy az autonóm feszültségszabályozás hatékony, gyors beavatkozást nyújthat a feszültségproblémák elkerülésére. Ennek következménye azonban bizonyos mértékű nem megtermelt energia, így mindenképpen szükségszerű egy döntési struktúra kialakítása a karakterisztikák kiválasztásának és az aktiváció körülményrendszerének definiálására, melyhez kutatásunk kellő információt biztosíthat.

A kis- és középfeszültségű elosztóhálózatokra csatlakozó napelemes rendszerek egyidejű termelésének mértékét sok esetben jelentősen korlátozza a hálózati feszültség emelkedése. A probléma megoldására szolgáló eszköztár eddig jellemzően az alábbiakból állt:

• a termelés korlátozása (P(U) szabályozási karakterisztika előírása),
• hagyományos hálózatfejlesztés (vezetékkeresztmetszet-növelés),
• az egyidejű fogyasztás növelése
  • közvetlen DSM módszerek
  • közvetett – tarifán keresztül történő – ösztönzés, rugalmassági piaci megoldások
  • tárolók használata
• meddőteljesítmény-gazdálkodás.

Az MVM a BME Smart Power Laboratórium csapatával együttműködve az elmúlt négy évben több sikeres kutatás-fejlesztési projekten dolgozott, többek között: innovatív primer technológiák fejlesztése, energiaközösségek előnyös hálózati hatásainak kihasználása, rugalmassági képességek felmérése és rugalmassági piaci modellezés, tárolók üzleti célú és műszaki modellezése, lakossági támogatási rendszerek összehasonlító vizsgálata, hálózatüzemeltetés kiberbiztonsága témakörökben.

Az egyik ilyen közös munka során egy gyökeresen új koncepciót (szemléletmódot és eszközrendszert) dolgoztunk ki, amely teljesen új perspektívába helyezi az elosztóhálózatok jövőbeli üzemeltetésének lehetőségeit. A koncepció egyik legfőbb eleme, hogy a feszültség és áramok jelalakjának torzulását eredményező felharmonikus-tartalomra többé ne megoldandó problémaként tekintsünk, hanem megoldásként:

A feszültség 50Hz-es összetevőjének növekedése megengedhető anélkül, hogy a csúcsérték egy megengedett határ fölé emelkedne. Vagyis a betáplált napelemes teljesítmény növelhető anélkül, hogy a szigeteléseket veszélyeztetné.

Kimutattuk, hogy ezzel a megoldással tipikus hazai kif áramkörök PV befogadóképessége a kétszeresére növelhető, egy adott áramterhelhetőségi korlát megsértése nélkül. Kidolgoztuk továbbá a megoldás üzemeltetéséhez (pl. a feszültség szabályozásához, a teljesítmény megfelelő betáplálásához) szükséges teljesítmény-elektronikai berendezések (inverterek, ill. esetenként soros feszültségszabályozó) vezérlési módszereit, és ezeket laboratóriumi körülmények között, valóságos prototípus eszközökön teszteltük.

Az előadás a megoldás elméletének rövid és közérthető ismertetése után bemutatja az eddig elért eredményeket, mérési tapasztalatokat, valamint az egész koncepció gyakorlati alkalmazásához szükséges körülményeket, kitérve többek között a szabványtalan feszültségek kezelésének módjára, és a szigeteléseket érő többlet-igénybevételekre is.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A megújuló energiaforrások elterjedése a megszokottaktól eltérő terhelést róhat a villamosenergia hálózatra és emiatt újfajta szemléletre van szükség. A terhelés hirtelen változása, illetve a megjelenő felharmonikusok jelenléte másfajta transzformátorok tervezését igényli. Ennek egyik lépése az alternatív szigetelő folyadékok használata. Egyik legjobban elterjedt alternatív megoldás a naturális és szintetikus észterek alkalmazása, melyek kevésbé gyúlékonyak, önlebomlóak és könnyebben viselik a transzformátorok túlterhelését. Jelenleg szinte majdnem minden új szélgenerátori transzformátorba észter folyadékot töltenek, illetve szélparkok gyűjtő transzformátoraiba is egyre gyakrabban alkalmazzák. Az észterrel töltött elosztó transzformátorok száma százezres nagyságrendű, és a folyadék előnyeit kihasználva 400kV-on is egyre több egységet telepítenek.

Az elvégzett munka, elemzés

Bemutatom az észter folyadékok tulajdonságait mind az előnyöket mind a hátrányokat, illetve, hogy miben mások a széleskörben használt ásványi olajhoz képest. Ilyen folyadékok használatának előnyei a hálózati üzemeltetés szempontjából a transzformátorok túlterhelhetősége, élettartamának meghosszabbíthatósága, illetve a szintetikus észterek regenerálása. Az elosztói transzformátorok újratöltése észter folyadékokkal már régóta bevett gyakorlat. A különböző szempontokból vizsgálható fenntarthatóság egyik eleme, hogy az újratöltött transzformátorokba kerülő folyadék is fenntartható legyen. Esettanulmányokat mutatok be, amely ezt a fenntarthatóságot veszi figyeleme.

Eredmények, következtetések

Észterrel történő újratöltés esetén nincs szükség új transzformátok megrendelésére, a hosszú, olykor bizonytalan szállítási idők figyelembevételére. Ezen egyszerű eljárással elérhető a transzformátor kedvezőbb tűzbiztonsági és környezetvédelmi besorolása. Napjaikban elvárt követelmény, hogy minél több folyamat fenntartható legyen és újratöltés esetén ez egy regenerált, újrahasznosított szintetikus észter folyadékkal valósítható meg.

Tanulságok, üzenet

Regenerált szintetikus észterrel újratöltött transzformátorokkal alacsonyabb költségekkel valósítható meg az villamosenergia-rendszer fenntarthatósága.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A cél egy hatékony módszer kifejlesztése kompozit szigetelők helyszíni diagnosztizálására. Bár a kompozit szigetelőket kiváló műszaki tulajdonságok jellemzik, használatukkal kapcsolatban sok esetben bizonytalanok az üzemeltetők. Ennek oka az üzemeltetési tapasztalat hiánya, valamint az effektív módszerek hiánya a szigetelők állapotfelméréséhez, különösképp a szigetelők belsejét illetően, ahol a mag degradációja az effektív szigetelési távolság csökkenésével jár, de akár a szigetelők töréséhez is vezethet. Így fordulhatnak elő váratlan meghibásodások, amelyek nem csak üzemzavarokat okozatnak, de komolyabb személyi sérüléshez is vezethetnek.

Az elvégzett munka, elemzés

A BME Nagyfeszültségű Csoportja már régóta figyelemmel kíséri a kompozit szigetelők üzemeltetési tapasztalatait nemzetközi szinten, és megkezdte saját helyszíni diagnosztikai módszereinek kidolgozását a szigetelők magjára vonatkozóan. A fejlesztés alatt álló módszerek közül a mag mechanikai sérülésének kimutatását célzó módszer, mely mechanikai hullámterjedés vizsgálaton alapszik, valamint a magban lévő víz jelenlétének kimutatását célzó dielektromos spektroszkópiai mind olyan vizsgálatok melyek a terepi alkalmazhatóságot tartják célkeresztben. Ezen túlmenően szigetelők meghibásodásának kiváltó okainak feltárása során, azt állapítottuk meg hogy nincs elég nagy hangsúly fektetve a szigetelőkre veszélyt jelentő szennyeződésének ellenőrzésére, így ennek kapcsán potenciális veszélyforrásokat kezdtünk azonosítani melyek hazai körülmények között is előfordulnak.

Eredmények, következtetések

Dielektromos spektroszkópiát végeztünk szigetelőkön miután azokon nedvesség behatolást idéztünk elő. A vizsgálattal kimutattuk a szigetelők belsejében jelenlévő vizet szabad és kötött állapotban is, de a két eset megkülönböztetése csupán az eredményekre hagyatkozva még nem egyértelmű. Mechanikai hullámok keltésével és a reflexiók vizsgálatával sikerült kimutatnunk a magot érintő mesterséges degradációt. A szigetelők szennyeződésének terén rizikó faktorként azonosítottunk olyan szennyezőanyagokat (pl. cement, téglapor), melyek esetén a szigetelők időelőtti tönkremenetele várható.

Tanulságok, üzenet

A hálózaton található több évtizede telepített szigetelők teljes körű állapotfelmérésére egyre nagyobb szükség van. Az itt bemutatott módszerek a mag mechanikai sérülését és a vízbehatolást képesek kimutatni. A módszerek terepi adaptációját megkönnyíti a vizsgálatok kis eszközigénye, valamint a dróntechnológia széles körű elterjedése.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A kis- és középfeszültségű hálózatokon még sok helyen találhatóak 40...50 éve beépített megszakítók is. Ezek közé tartoznak többek között a kisfeszültségű, Apena gyártmányú APU és DS, illetve a középfeszültségű, VBKM Transzvill gyártmányú, EIB típusú készülékek is. Ezen megszakítók és a hozzá tartozó alkatrészek gyártása már rég megszűnt, így meghibásodásuk esetén a javításuk, ill. cseréjük komoly nehézséget jelenthet az üzemeltetők számára. Előadásom célja, hogy bemutassam milyen megoldásokat dolgoztunk ki ilyen esetekre, a valóság 3D-s számítógépes szimulációjával (digitalizálásával, virtuális modellezésével).

Az elvégzett munka, elemzés

Részletesen elemeztük az elmúlt 25 éveben általunk végzett megszakító diagnosztikai-, karbantartási- és hibaelhárítási tevékenység eredményeit és tapasztalatait, ezen munkák erőforrás-, költség- és idő szükségletét, valamint az üzemeltetők igényeit. Ezek alapján két irányban indultunk el. Az egyik az alkatrész utángyártás, a másik a megszakító csere. Mindkét területen a tevékenységünk alapja egy 3D szkenner és a hozzá tartozó CAD alapú, tervező szoftver (SolidWorks) volt. Ezek segítségével el tudtuk készíteni akár az alkatrészek, akár a komplett megszakító és annak gyűjtősíncsatlakozásainak a 3D-s számítógépes modelljét. Az útkeresés állomásai: fém- és műanyag alkatrészek roncsolás mentes- és roncsolásos anyagvizsgálata, 3D nyomtatás (műanyag és fém alapanyaggal), gépi és CNC forgácsolás-marás, alkatrész „öntőforma” gyártás, gyűjtősínek hajlítása saját kapacitással és külső szakcég bevonásával, lézeres és vízsugaras vágás, gyűjtősín közdarabok ezüstözése, saját gyártású, egyedi festett, ill. külső kivitelezésben készülő rozsdamentes tartószerkezetek, gyári (pl. HILTI) horganyzott támaszrendszerek.

Eredmények, következtetések

A meghibásodások nagyobbik hányadában az utángyártott alkatrészek beépítésével viszonylag gyorsan helyreállítható a régi megszakítók megbízható működőképessége, így elkerülhető a jelentős költséget és időt igénylő új megszakító beépítése. Amennyiben mégis megszakítót kell cserélni, úgy ez akár 4 óra alatt is elvégezhető, azaz lényegesen lecsökken az adott berendezés leállásával járó termeléskiesés. Az általunk kifejlesztett technológia gyorsabb, pontosabb és tervezhetőbb munkavégzést tesz lehetővé, csökkenti az anyag hulladékot, javítja a munkavégzés feltételeit, növeli a dolgozók szakmai hozzáértését és motiváltságát.

Tanulságok, üzenet

A korszerű technológiák átgondolt és felelős felhasználásával lehetőség van a régi kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezések megbízható, költséghatékony, és a fenntartható jövőt jobban szolgáló „megújítására”.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A korábban kiadott CIGRÉ B3.48 munkabizottsági anyag (Asset health indices for equipment in existing substations) a most megjelenő B3.61 (Risk and asset health-based decision making in existing substations) javaslataival vált teljessé. Az alállomások öregedése az üzemeltetők számára számos kihívást jelent, mert egyszerre kell fenntartani a magas megbízhatóságot, a biztonságot, hatékonyságot, és közben a szabályozói és pénzügyi korlátokat is teljesíteni kell. A modern villamosenergia-hálózat összetettsége stratégiai, adatvezérelt eszközgazdálkodási módszertant követel meg.

Az elvégzett munka, elemzés

A kockázat és eszközállapotfüggő döntéshozatal a karbantartások, felújítások és cserék stratégiai tervezésének alapköve. Ez teszi lehetővé az üzemeltetők számára, hogy a beavatkozásokat priorizálják, és ezt valós idejű állapotbecslés, valószínűségi hibaelőrejelzés és egységes következményértékelésre alapozzák.

Eredmények, következtetések

A CIGRÉ B3.48 munkabizottság által kiadott anyag módszertant szoltáltat a legfontosabb eszköztípusok esetén az állapotindexek meghatározására. Lefekteti a döntéshozatal első lépését, amelynek során a műszaki-diagnosztikai információkat lefordítjuk állapotinformációra, ami magában foglalja a lehetséges problémák súlyosságát és azok időbeliségét. A CIGRÉ B3.61 munkabizottság ennek a munkának a folytatásaként azokat a módszereket rendszerezi, amelyek segítségével az állapotindexek ismeretében, a hálózat további jellemzőit is figyelembe véve, döntések hozhatók.

Tanulságok, üzenet

A teljes eszközgazdálkodási folyamat előnye nem csak a jobb műszaki mutatókban mutatkozhat meg, hanem összhangban áll a szélesebb körű célokkal, mint a fenntarthatóság, szabályozói környezetnek való megfelelés és hosszútávú hálózat modernizáció. A kockázatelemzési módszerek segítségével, a digitalizáció nyújtotta lehetőségek kiaknázásával az üzemeltetők javíthatják az eszközgazdálkodási stratégiájukat és növelhetik a hálózat rezilienciáját.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az előadás az SF₆ gáz kivonásának műszaki kihívásait járja körül, különös tekintettel a középfeszültségű kapcsolóberendezésekben betöltött szerepére. Az SF₆ gáz kiváló szigetelő és ívoltó tulajdonságai miatt hosszú ideje elterjedten használt a közép és nagyfeszültségű kapcsolóberendezések gyártása során, ugyanakkor rendkívül káros üvegházhatású gáz, amelynek használatát a vonatkozó Európai Uniós szabályozások fokozatosan visszaszorítják.

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadás ismerteti a vonatkozó rendeletek legfontosabb követelményeit, a tilalmak bevezetésének időzítését, valamint azokat a kivételeket, amelyek lehetőséget adnak az elosztói engedélyeseknek a meglévő SF₆ gáz tartalmú berendezéseik további üzemeltetésére. Az előadás anyaga kitér az OPUS TITÁSZ Zrt. középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel szemben támasztott műszaki követelményeire, valamint arra, hogy a készülékgyártók az SF₆ gáz mentes kapcsolókészülék fejlesztéseikkel hogyan tudnak megfelelni a műszaki elvárásoknak.

Eredmények, következtetések

Az előadás anyaga a technikai megoldásokon túl foglalkozik azokkal a gyakorlati nehézségekkel, amelyekkel az elosztói engedélyesek szembesülnek a technológiai átállás során.

Tanulságok, üzenet

Az előadás felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben további szakági egyeztetésekre lesz szükség a műszaki gazdasági optimumok elérése érdekében, továbbá arra is, hogy az SF₆ gáz kivezetése kapcsán további későbbre ütemezett feladatokat is megfogalmaznak a vonatkozó Európai Uniós rendeletek.

A teljesen digitális alállomás koncepció a hagyományos szekunderezéshez képest mind hardveres, mind szoftveres szempontból eltérő. A mérések és jelzések a primer eszközökhöz legközelebb digitalizáltak, majd Ethernet alapú kommunikációs hálózaton, adatcsomagokba foglalva jutnak el a védelmi architektúra eszközeihez. Az új megközelítés alapja az IEC 61850 szabvány, amely védelmi készülékek helyett védelmi funkciókat definiál, szabványos adatmodell struktúrákkal és tervezési konvenciókkal kiegészítve. A védelmi készülékek funkcionális működését a firmware és a szoftveres konfiguráció határozza meg. Ennek eredményeként a szekunder rendszer kialakításának alappillére egy komplex szoftveres paraméterezés megvalósítása. Jelenleg a tervezés és rendszerintegráció manuálisan történik, amely jelentős szakértelmet és szakképzett emberi erőforrást igényel.

Az adatalapú és szabványosságra törekvő keretrendszer új módszertanok kidolgozására ad lehetőséget. Ilyen újszerű módszer a digitális alállomások védelmi és kommunikációs készülékeinek önszerveződő képessége, amellyel a konfigurációs folyamat egy védelmi séma alapján automatikusan, emberi hibától mentesen létrejön. Az önszerveződés a konfigurációs folyamat automatizálásán túl támogathat hibadetekciós, helyreállítási és helyettesítési és optimalizálási funkciókat. Ezáltal a védelmi rendszer képes az új csatlakoztatott készülékek automatikus felismerésére és integrálására, egy készülékhiba esetén a készülék helyettesítésére a védelmi funkciók újraallokálásával, továbbá a védelmi funkciók paramétereinek és a megbízhatóság optimalizálására.

Munkámban az önszerveződő folyamat egy lehetséges megvalósítását ismertetem egy konkrét alállomási védelmi sémán keresztül. Továbbá az önszerveződés gyakorlati megvalósíthatóságát, hasznosíthatóságát mutatom be az alállomási szekunderezés szempontjából kritikus tulajdonságok figyelembevételével.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia-rendszerek stabil működéséhez elengedhetetlen a rendszerlengések csillapítása. A megújuló energiaforrások elterjedésével növekszik az inverteres termelők aránya, melyek viselkedése jelentősen eltér a szinkrongépekétől. A kutatás célja egy olyan modell létrehozása, amely lehetővé teszi a rendszerlengések és a hálózat–inverter kölcsönhatások vizsgálatát frekvenciatartományban.

Az elvégzett munka, elemzés

Kifejlesztésre került egy szimulációs modell, amely szinkrongépeket PSS vezérlésekkel, valamint egy aggregált inverteres termelőt tartalmaz. A rendszer időtartományban lokális és rendszerközi lengésekre lett tesztelve, valamint impedancia-alapú stabilitásvizsgálat készült az inverter csatlakozási pontján 1 Hz – 1 kHz között.

Eredmények, következtetések

A PSS vezérlések hatékonyan csökkentik a lengések amplitúdóját és időtartamát. Az impedanciaalapú vizsgálatok szerint a modellhálózaton nem léphet fel instabilitás a vizsgált frekvenciatartományban. A hagyományos és új típusú termelők eltérő viselkedése azonban szükségessé teszi azok együttes, részletes vizsgálatát.

Tanulságok, üzenet

A stabilitás megőrzése érdekében integrált megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a szinkrongépek és inverteres eszközök együttes hatását, különösen a frekvenciatartományban jelentkező dinamikák szempontjából.

A megújuló energiaforrások és az elektromobilitás térnyerése egyre nagyobb terhet jelent a villamosenergia-rendszerek számára. A fogyasztás növekedésével a távvezetékek, transzformátorok és a rendszer egyéb elemeinek terhelése nő. A jelentkező többletigények kiszolgálásához a villamosenergia-rendszer folyamatos fejlesztése szükséges. A távvezetékek esetében ez egyik oldalról folyamatos karbantartást, míg másik oldalról kapacitásnövelést jelent. Egy távvezeték kapacitásának növelésére több megoldás is létezik, melyek közül az egyik a dinamikus távvezeték terhelhetőség (Dynamic Line Rating - DLR) alkalmazása. A dinamikus távvezeték terhelhetőség számítása környezeti paramétereken alapul, elő, mért adatok alapján meg lehet határozni adott időpillanatra a távvezeték terhelhetőségének értékét. A jelenleg konvencionálisan használt statikus terhelhetőség számítás ezzel szemben a távvezeték környezetében előforduló, a terhelhetőség szempontjából legrosszabb időjárási paraméterekkel számol. Ebből kifolyóan a DLR érték az esetek többségében magasabb a statikus terhelhetőség értéknél, így elérhető a távvezeték átlagos kapacitásának növelése.

A mért időjárási paramétereket előrejelzett értékekkel helyettesítve, DLR előrejelzés is számítható, ami a rendszerirányítóknak lehet különösen hasznos. Azonban, az előrejelzett DLR érték alkalmazhatóságát nagymértékben befolyásolja az előrejelzés pontossága. A gyakorlati tapasztalatok alapján, az időjárás előrejelzésből számított DLR pontossága nem éri el azt a szintet, amely lehetővé tenné széleskörű gyakorlati alkalmazhatóságát.

Az előrejelzések pontosságának javítása hozzájárul a technológia gyakorlati alkalmazhatóságának növeléséhez. Elemzésem során egy magyarországi távvezetéken lévő szenzorok adatait vizsgáltam, és elemeztem. Összehasonlítottam a valós, mért adatokból és az előrejelzett időjárási adatokból számított DLR értékeket, és alkottam egy modellt, amely az eltéréseket csökkenti. A modell historikus adatokon alapszik, és statisztikai módszerek alapján korrigálja az eltéréseket. A korrekción túl, a modell konfidenciaintervallumokat rendel az előrejelzett értékekhez, amelyek elősegítik az eredmények megfelelő értelmezését és a bizonytalanság kvantitatív jellemzését.

Az eredmények azt mutatják, hogy az alkalmazott modell lényegesen növeli az előrejelzések pontosságát, ezáltal a dinamikus távvezeték terhelhetőség előrejelzés gyakorlati alkalmazhatóságát is. Bebizonyosodott, hogy az előrejelzések megfelelő korrekciójával elérhető a dinamikus távvezeték terhelhetőség előrejelzés megbízhatóságának növelése, amely jelentős mértékben támogatja a rendszerirányítók döntéshozatali folyamatát és a hálózat kapacitásnövelését.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Jelenleg a MAVIR-ban az egyes távvezeték szakaszok kiesése esetén kialakuló kritikus elemek listáját (CB-CO) idő és erőforrás igényes hálózatszámítási folyamat mentén tudjuk kialakítani. Egyszeres (n-1) kiesések vizsgálatára ez a módszer még kezelhető méreteket vesz fel, azonban a többszörös (n-k) kiesések hatásának vizsgálatát már nem hatékony ezen folyamat mentén elvégezni. Eddigiekben ilyen listát (jellemzően n-2, kivételes esetekben n-3 kiesésekre lehet igény) csak a szakterület által megszerzett hálózat üzemirányítási tapasztalatok alapján lehetett elkészíteni. A szakirodalmakban már találhatunk olyan bizonyítottan helyes módszereket, amik képesek a többszörös kiesések hatékony vizsgálatára a kiesésekhez tartozó eloszlási mátrix (GLODF) meghatározásával, amit a hálózat teljesítmény eloszlás, vagy érzékenységi mátrixából (PTDF) származtat. A munka célja, hogy az említett módszertanok egy futtatható eszköz formájában tudjanak működni.

Az elvégzett munka

Kiemelkedően fontos volt irodalomkutatás része a munkának. A többszörös kiesések vizsgálatára megalkotott módszertan komplex mátrix műveletek sorozatából áll, aminek mély és átfogó ismerete elengedhetetlen volt a fejlesztés során. A fejlesztés eredménye egy Python környezetben futtatható eszköz, ami minimális felhasználói beavatkozással (modell elérését, valamint a vizsgált elemek listáját kézzel kell megadni) képes a módszertan által meghatározott számítást elvégezni, és a GLODF mátrixból a kiesés után kialakuló teljesítmény áramlást becsülni. Az eredményeket táblázatos formában adja vissza a program, a vizsgált elemekhez tartozó kiesés kombinációkra bontva szemlélteti a kialakult áramlási értékeket

Eredmények, következtetések

A fejlesztéshez használt módszertan életszerű kettős kiesések halmazára végzett vizsgálat esetén egy jól felhasználható számítási eljárás. A bemeneti paraméterkészlete gyakorlatilag kimerül a kiesés előtt meghatározott PTDF mátrixban és a vizsgált berendezések listájában, így nem kérdés, hogy sok elhanyagolást (meddő teljesítmény viszonyok, feszültség értékek vizsgálata stb.) alkalmaz. Ennek ellenére reprezentatív, átlagban csak néhány százalékos hibával terhelt eredményt ad kiesés után kialakuló teljesítmény áramlásról (hármas kiesések vizsgálatára már nagyobb bizonytalansággal kell számolni). A futtatási idő a módszertan legnagyobb erőssége. A fejlesztett eszköz két nagyságrenddel gyorsabban tud egy kiesés kombinációt megvizsgálni, mint ha az PSS/E-ben, automatizált módon kerülne vizsgálatra.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Célunk, hogy pontosabb, a hálózati szűkkeresztmetszeteket és kritikus elemeket részletesebben figyelembe vevő bemeneteket szolgáltassunk a villamosenergia piacszimuláció számára. Ezzel elősegíthetjük a hosszútávú hálózatfejlesztések tervezését és támogathatjuk a hosszútávú üzembiztonságra való törekvést. Ez a bemeneti struktúra az áramlásalapú kapacitásszámítási domén, melynek meghatározás többféleképpen történhet, meghatározása nem egyértelmű és a különböző módokon meghatározott domének különböző eredményekre vezethetnek.

Az elvégzett munka, elemzés

Munkánk során adaptáltuk az ENTSO-E által használt áramlásalapú kapacitásszámítási domén meghatározási módszert a magyar villamosenergia-hálózat számítógépes modelljének felhasználásával. Vizsgáltuk új módszerek lehetőségét, illetve azok megvalósíthatóságát. Foglalkoztunk a módszerek összehasonlításával.

Eredmények, következtetések

A legnagyobb kihívást jelenleg a domén dimenziószámának csökkentése, így az lineáris programozási (LP) probléma komplexitásának redukálása és ezzel a számítási kapacitásigény csökkentése jelenti. Ennek fényében további munkánk főként erre a területre fog fókuszálni.

Tanulságok, üzenet

Az áramlásalapú domén meghatározás nem egy egyértelmű, egzakt feladat. A megfelelő bemeneti paraméterek és peremfeltételek megválasztása az üzembiztonságot szem előtt tartó jövőbeli hálózatfejlesztés tervezés szempontjából kiemelt fontosságú.