RUGALMASSÁGBAN REJLŐ STABILITÁS: TECHNOLÓGIA ÉS PIAC EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÖVŐ ENERGIAHÁLÓZATAIÉRT

A decentralizált, jellemzően megújuló alapú villamosenergia‑termelés növekvő aránya jelentős kihívást jelent az elosztóhálózatok egyensúlyának fenntartásában. Ennek kezelésében egyre fontosabb szerepet kap a fogyasztói oldali direkt beavatkozás, amely lehetővé teszi a termelés és felhasználás rugalmas, helyi szabályozását.

A bemutatott mini pilot célja annak vizsgálata volt, hogy háztartási méretben feltételezhető termelő‑ és fogyasztóberendezések működésébe külső vezérlőjel alapján milyen módon és feltételekkel valósítható meg beavatkozás. A projekt különös figyelmet fordított a Smart Meter Gateway alkalmazása nélküli megoldásokra, valamint a hazai infrastruktúra és szabályozási környezet sajátosságaira. A munka újdonsága a Prolan által fejlesztett AMR‑DLC kombinált eszköz és a németországi gyakorlatból ismert Steuerbox integrált, demonstrációs környezetben történő vizsgálata.

A projekt során egy funkcionális demonstráció keretében elemeztük:

• az eszközök elérésének és vezérlésének lehetséges megoldásait,
• a menetrendkiadás, annak fogadása és a felhasználói berendezések felé történő továbbítás folyamatát,
• a relévezérléses és digitális kimenetes beavatkozási lehetőségeket,
• több fogyasztói berendezés egy vezérlőeszközön keresztüli kezelését,
• valamint a parancsok hierarchikus feldolgozását és a kommunikációs hibák esetén aktiválódó vészfunkciókat.

A vizsgálat során vezérlési szcenáriók kerültek tesztelésre, melyek alapján értékeltük a kommunikációs protokollok megfelelőségét, az információbiztonsági megoldásokat, valamint a rendszer skálázhatóságát.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy az AMR‑DLC és a Steuerbox alkalmasak külső vezérlőjeleken alapuló fogyasztói beavatkozás megvalósítására háztartási méretben. A Smart Meter Gateway nélküli működés technikailag biztosítható, ugyanakkor az alkalmazott megoldások kiválasztásánál kiemelt szerepet kap a skálázhatóság és a biztonság.
A rendszer képes több, eltérő típusú fogyasztói berendezés egyidejű kezelésére, a vezérlési prioritások betartására, valamint kommunikációs hiba esetén előre definiált biztonsági állapotok aktiválására. A tapasztalatok jól illeszkednek a nemzetközi gyakorlatokhoz, azonban a hazai adaptáció során további műszaki és szabályozási finomhangolás szükséges.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az MVM Zrt. a hidrogén stratégiája részeként tervezi az építés alatt lévő CCGT blokkok részleges dekarbonizációját naperőmű által termelt villamos energiával előállított zöld hidrogén bekeverésével. Megvalósíthatósági tanulmány készült a mátrai és a tiszai telephelyre vonatkozóan is, a mátrai telephelyen elkezdőtek az előkészítési folyamatok: engedélyeztetés, feltételes közbeszerzés.

Az elvégzett munka, elemzés

Megvalósíthatósági tanulmány készült a mátrai és a tiszai telephelyre vonatkozóan is. A mátrai telephelyre -a Mátra Life projekt részeként - folyamatban van a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány véglegesítése, mely elfogadása utána elkezdőtek az előkészítési folyamatok: engedélyeztetés, feltételes közbeszerzés.

Eredmények, következtetések

Az elkészült tanulmányok alapján 8-10 év alatt gazdaságilag megtérülő beruházás lehet zöld hidrogén bekeverése a gázturbinák üzemanyagéként, illetve pilot projektként tapasztalatokkal szolgálhat későbbi hidrogén technológia projektek részére.

Tanulságok, üzenet

Bár a hidrogén technológia elterjedése a korábbi évek várakozásaihoz képest nem olyan ütemű, de környezetünk védelme és az energiafüggetlenségünk növelése érdekében mindenképpen fejlesztendő terület.

Az intenzív háztartási méretű PV-kiserőművek (HMKE) telepítése és a fogyasztások növekedése veszélyezteti a kisfeszültségű hálózatokat, főként feszültség emelkedést, illetve csökkenéseket okozva. Ez a probléma különösen érinti a gyengébb, hosszabb vezetékekkel rendelkező vidéki transzformátorkörzeteket, ahol sok napelem együttes betáplálása ingadozásokat idéz elő. Az ilyen problémák tömegesen jelentek meg.

A napelemek nappali túltermelése feszültséget emel a hálózatban (akár 253 V fölé), ami inverterek kikapcsolásához, termeléskieséshez vezet. Vidéken gyakoribb a transzformátortól való távolság és a kisebb kapacitás miatti túlterhelés, továbbá teljesítményingadozások (pl. szél/nap változás). Fogyasztásnövekedés (elektromos fűtés, EV-töltés) súlyosbítja az egyensúlyhiányt, növelve a zárolt körzetek számát.

Jelenleg A MEKH zárolt körzeteket határoz meg, az elosztói engedélyesek korlátozzák a PV csatlakozást, betáplálás-gátló rendszert írnak elő zárolt helyeken. Hosszútávon hálózatbővítés és OLTC transzformátorok és vonali feszültség-szabályzó (SVR) eszközök pilot-jellegű telepítéseivel keresik az optimális műszaki gazdasági megoldást.

Az ENERGRID cég és laboratóriuma a komplex megoldások felé fordult, amely keretében egy-egy 0.4 kV-os transzformátor körzet megoldását tűzte ki célul, amelynek része az OLTC-s transzformátor és az onnét indított áramkörök SVR-s feszültségszabályozással.

ük olyan táv működtetésű - fázisonkénti működtetésű szakasz - védelmet és hálózat átkapcsoló egységet (SSB), amely alkalmas lehet a 0.4 kV-os hálózat rugalmas topológiai változtatására. Ez sokszor elegendő lehet a feszültség-problémák kezelésére is.

transzformátor körzeten belül egy MICROSCDA és egy vezetéknélküli távmérő és távparancs adó rendszerrel (LOR) segítségével fogjuk össze a rendszert. legelőrehaladottabban az SVR egységünk van, amelyből hamarosan több tíz berendezésünk kerül üzembe.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elmúlt évben két, kombinált mérőváltóhoz kapcsolódó üzemzavari esemény történt, amelyek mindkét esetben robbanással jártak. A két esemény során a védelmi rendszer eltérő reakciót produkált, ami rámutat arra, hogy szélsőséges üzemi állapotokban a védelmi relék működése is eltérhet a várttól. A jelenség nemcsak az alállomási személyzetre jelent közvetlen élet- és balesetveszélyt, hanem primer és szekunder berendezéskárosodással is járhat. Az előadás célja a meghibásodások okainak, valamint olyan megelőzési lehetőségek bemutatása, amelyekkel a robbanás kialakulása még időben megelőzhető.

Az elvégzett munka, elemzés

A vizsgálat során helyszíni szemléket végeztünk, elemeztük a primer berendezések állapotát, továbbá kiértékeltük a védelmi relék zavaríró- és eseménynapló adatait. Az összegyűjtött információk alapján azonosíthatóvá váltak a meghibásodások kiváltó okai és azok jellemző lefolyása. Az okok ismeretében két különböző megelőzési módszer kidolgozását indítottuk el. Az egyik megoldás a mérőváltó belső nyomásának érzékelésén alapul, amely hiba esetén a gázképződés miatt megnövekszik. A másik módszer a feszültségjelalakok folyamatos vizsgálatára épül, különös tekintettel a zérus sorrendű feszültségben megjelenő, belső menetszakadásra utaló torzulások detektálására.

Eredmények, következtetések

A vizsgálatok igazolták, hogy a mérőváltó robbanását megelőzően olyan előjelek azonosíthatók, amelyek megfelelő technikai megoldással felhasználhatók a hiba korai felismerésére és az érintett berendezés időbeni leválasztására. A belső nyomásérzékelésen alapuló megoldás áram- és feszültségváltók esetében egyaránt alkalmazható, a lekapcsolást az irányítástechnikai rendszer végzi, mivel a megszakító és a szakaszoló működtetése is szükséges. Ez a megoldás már pilot projektként üzemel egyik alállomásunkon. A másik megoldás egy új védelmi funkció implementálása pilot jelleggel a védelmi relében. A mérőváltó belsejében kialakuló ív hatása a mért fázisfeszültségekben, illetve a zérus sorrendű feszültségben is torzulást idéz elő. A funkció akkor ad jelzést, ha a zérus sorrendű feszültségben ilyen jellegzetes torzulás detektálható.

Tanulságok, üzenet

A mérőváltó-robbanások megelőzése nem kizárólag berendezéstervezési, hanem védelmi és irányítástechnikai feladat is. A vizsgált események alapján megállapítható, hogy a jelenség előjelei megfelelő módszerekkel detektálhatók, így lehetőség nyílik a robbanás megelőzésére. Az előadás fő üzenete, hogy a célzott diagnosztikai és védelmi megoldások együttes alkalmazásával a személyi veszélyeztetés és a berendezéskárosodás kockázata érdemben csökkenthető.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Magyarországon 2023-ban jegyezte be a MEKH az első energia közösségeket. 2026-ban 15 bejegyzett energiaközösség van, ami a magyar energia stratégia szerint 2030-ra tervezett közel 175 működő szervezet számától még nagyon messze van. Ausztria két nagyságrenddel előttünk jár a 2000 bejegyzett szervezettel.

A kis számú működő energia közösség fennmaradásának és az energiaközösségek száma növekedésének kulcskérdése a működőképes gazdasági modell kialakítása és fenntartható üzemeltetése. Az EU leginkább az alulról szerveződő közösségekben lát lehetőséget.

Az induló energiaközösségek elsősorban méretük és tapasztalatuk miatt csak külső mérlegkör felelős segítséggel működhetnek, így energia kereskedők vagy aggregátorok bevonása szükséges.

Menetrendezhető-e egy eltérő tevékenységű, hátterű ipari, közületi, lakossági tagokat tömörítő energia közösség és hogyan? Milyen hardver, hálózati és szoftver feltételei vannak?

Az elvégzett munka, elemzés

Több magyar energiaközösség számára fejlesztett SCADA és elszámolási platform és méréstechnikai rendszer biztosítja a gyakorlati hátteret a menetrend készítéshez szükséges erőforrások menedzseléséhez. A rugalmas fogyasztó és energia tároló eszközök vezérlése, a megújuló termelők becslése szolgáltat alapot minél pontosabb tervezéshez. Milyen menetrendek alakíthatók ki, hogyan alakul a kiegyenlítő energia kockázat, és a szinte legfontosabb kérdés, mekkora pontosság érhető e?

Eredmények, következtetések

A megfelelő méréstechnikai és vezérléstechnikai kialakítás biztosítja a műszaki hátteret. Önmagában a műszaki megoldás nem elegendő az energiaközösségek sikeréhez. A belső szabályzatok és az együttműködő szervezetek közötti megállapodások befolyásolják az elvárt energia profilok kialakítását és ezek határait.

Tanulságok, üzenet

Az úttörő szerepet vállaló helyi energiaközösség kezdeményezések kitartása, a mérlegkör felelősök rugalmassága és a szabályozók elkötelezettsége továbbra is szükséges az energiaközösségek számának növekedéséhez. A megfelelő műszaki megoldások és a menetrendek becsülhető pontossága tudja megalapozni a működés biztonságát.

A prognosztizált, illetve a kormányhatározatokban rögzített jövőbeli rendszerhasználói igények, valamint az ezekből adódó hálózati áramlási viszonyok alapján számottevő nagyfeszültségű (továbbiakban: NAF) hálózatfejlesztési kötelezettségek kerültek beazonosításra. Amelyek indokolttá tették a NAF távvezetékek terhelhetőségének felülvizsgálatát, ugyanis NAF távvezetékek terhelhetősége jelentős hatást gyakorol a villamosenergia-rendszer üzembiztonságra, s a Rendszerhasználók közcélú hálózatra történő csatlakozásának feltételeire és időpontjára.

Az Elosztói Engedélyesek különböző módszereket alkalmaznak a hálózati elemek tényleges állapotának és terhelhetőségének meghatározására. Társaságunk által egy hatékony, saját erőforrásokra épülő hálózatfelmérési módszertan került kialakításra.

A kidolgozott módszer a ciklikus karbantartási tevékenységekbe integrált NAF távvezetéki magasságméréseken alapul, mely mérési adatok feldolgozásával meghatározhatóvá válik a NAF távvezetékek belógása, valamint a környezeti és üzemi paraméterek figyelembevételével a tényleges terhelhetősége. A módszertan kidolgozása jelenetős mérnöki kreativitást igényelt, különösen az adatok értelmezése és a különböző üzemi állapotokra (téli és nyári terhelhetőség) történő kiterjesztése során.

Az előadás során bemutatásra kerülnek a tömeges magasságméréseken és saját erőforrásokon alapuló felmérési módszertan elvei és a módszer alkalmazásának eddigi tanulságai, mely hatékony eszközt biztosít a NAF hálózati beavatkozások priorizálásához.

Az általunk alkalmazott elvek alapján meghatározható, tényleges állapoton alapuló terhelhetőség lehetővé teszi a tudatos és költséghatékony hálózatüzemeltetést, valamint csökkenti a túlzottan konzervatív feltételezésekből eredő fejlesztési kényszert.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia-hálózatok jelentős része Európában elöregedő infrastruktúrán alapul. A hálózati elemek üzemeltetése sok esetben még mindig meghibásodás utáni, reaktív karbantartási stratégiák szerint történik. Ez a megközelítés nemcsak költséges, hanem a növekvő hálózati terhelések és a változó energiaáramlási viszonyok mellett egyre kevésbé képes biztosítani a szükséges üzembiztonságot és rugalmasságot. Az intelligens szenzortechnológián és korszerű diagnosztikai módszereken alapuló adatvezérelt, valós idejű állapotfelügyelet lehetőséget kínál arra, hogy a meglévő infrastruktúrából több információt és üzemeltetési potenciált nyerjünk ki. Az előadás célja annak bemutatása, hogy ezek a megoldások miként támogatják a távvezeték- és kábelhálózatok állapotalapú üzemeltetését, a hálózati rugalmasság növelését.

Az elvégzett munka, elemzés

Az ismertetésre kerülő módszerek többek között érintik a távvezetékek és tartószerkezetek állapotának monitorozását, a környezeti paraméterek mérését, a kábelhálózatok diagnosztikai vizsgálatát és állapotértékelését, a mutatkozó hibajelenségeken és trendeken alapuló hibadetektálást és előrejelzést, valamint a dinamikus és környezetfüggő vezetékterhelhetőség meghatározását. Az előadás gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan használhatók az adatok a kritikus hálózati elemek és szakaszok azonosítására, a hálózatüzemeltetési döntések támogatására.

Eredmények, következtetések

A bemutatásra kerülő módszerekkel biztosítható a hálózati eszközök állapotának átláthatósága, a hibajelenségek korai felismerése, valamint az üzemeltetési és karbantartási beavatkozások célzott tervezése. A dinamikus és környezetfüggő vezetékterhelhetőség alkalmazása emellett hozzájárulhat a meglévő hálózati infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához, különösen változó környezeti és terhelési feltételek mellett. Az adatvezérelt megközelítés így egyszerre támogatja az üzembiztonság növelését és a hálózati kapacitások rugalmasabb kihasználását.

Tanulságok, üzenet

A jövő energiahálózatainak stabilitása egyre inkább azon múlik, hogy a rendelkezésre álló adatokból mennyire tudunk döntést támogató információt kinyerni. A szenzortechnológián alapuló állapotfelügyeleti és diagnosztikai rendszerek ma már képesek folyamatos és részletes adatokat szolgáltatni a hálózat állapotáról. A kulcskérdés az adatok tudatos és rendszeres felhasználása a hálózatüzemeltetésben. A rendelkezésre álló információk megfelelő elemzésével, értelmezésével és használatával a hálózatüzemeltetés a reaktív működésből egyre inkább a prediktív és rugalmas irányba mozdulhat el.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A bemutatott munka célja az áramhálózatok mentén végzett vegetációkezelés nyilvántartásának és irányításának hatékonyságának növelése. A hagyományos és szigetszerű megoldások helyett két, házon belül fejlesztett digitális eszköz kerül bemutatásra:

• Vegetáció Menedzsment Rendszer (VMR): átfogó nyilvántartási és elemzési lehetőségeket biztosít, támogatja az ütemezett vegetációs beavatkozások tervezését, dokumentálását és nyomon követését.
• GallyaApp Mobil alkalmazás Power platform alapon: lehetővé teszi a terepi adatrögzítést valós időben, ezáltal biztosítva a gyors és pontos információáramlást.

Az elvégzett munka, elemzés

A fejlesztés során egy komplex web alapú GIS rendszer került kialakításra összegezve az eddigi jó gyakorlatokat, megoldásokat kínálva korábbi, régóta fennálló problémákra. A GallyApp, Microsoft Power Apps alapokon fejlesztve, lehetővé teszi a terepi, pontszerű beavatkozások gyors és egyszerű rögzítését, támogatva az áramhálózat üzembiztonságát.

Eredmények, következtetések

A házon belüli VMR és mobil alkalmazás bevezetésével a vegetációkezelés hatékonyabbá vált, az információáramlás gyorsabb és átláthatóbb, a terepi adatok valós idejű rögzítése pedig pontosabb döntéshozatalt tett lehetővé.

Tanulságok, üzenet

A legfontosabb tanulság, hogy a teljesen házon belüli fejlesztések lehetővé teszik a gyors reagálást az üzemi igényekre, rugalmasan alakítható a folyamatokhoz, és jelentősen javítja a vegetációkezelés hatékonyságát és az információáramlást mind cégen belül, mind a külső partnerekkel.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az alállomási szekunder technológia az elmúlt 30 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az ezen területen is megjelenő digitalizáció forradalmi változásokat generált, amelyeket nem volt érdemes csak követő üzemmódban alkalmazni, hanem érdemes volt egy követhető irányt mutatni a többi iparági szereplő részére. Kérdés, hogy jó irányba haladtunk, haladunk-e, és érdemes-e továbbra is bevállalni az úttörő szerepet bizonyos új technológiák és az azokhoz kapcsolódó szervezeti újítások terén?

Az elvégzett munka, elemzés

Az előadás röviden bemutatja az eddigi eredményeket, jelentős újításokat, mind műszaki, mind a kapcsolódó szervezeti változások tükrén keresztül, illetve vázolja a jelen kor kihívásait, és az arra adandó válaszokat (digitalizáció, centralizálás, OT kibervédelem, szervezeti redundanciák és változások).

Eredmények, következtetések

A műszaki, társadalmi és környezeti változásoknak való megfelelés (kisebb hatékonysággal ugyan) legtöbb műszaki-üzemeltető szervezet esetén működhet követő módban is, de bebizonyosodott, hogy az előre gondolkodás olyan változásokat generál, ami hatással van a teles iparág jövőbeli működésére is.

Tanulságok, üzenet

Mindenki követhet el hibákat, de a kellően átgondolt és megalapozott változtatás mindig előre visz.

• Recloser Pilot Projekt megvalósítása és következményei az OPUS Energetika DSO keretében.
• Recloser fejlesztés, új Kültéri Megszakító tervezése, megépítése, bevizsgálása független Labóratorium keretében a IEC 62271-111:2019 alapján. (KEMA – Arnhem (The Netherlands), CESI – Milan (Italy) )
• Mit jelent a hálózat szempontjából a smart grid, mitől lesz a hálózat intelligens.
• Milyen fogyasztói elvárásoknak kell megfelelnünk és ezt a mai hálózatok hogyan szolgálják ki.
• Jelenlegi hálózat bontási lehetőségeink.
• A Recloser bemutatása műszaki jellemzői
• A Recloser lehetséges 4 fontosabb funkciója a KÖF szabadvezetéken:
  • Üzemszerűen zártan üzemelő Recloser (Normally Closed Recloser).
  • Üzemszerűen nyitottan üzemelő Recloser (Normally Open Recloser.
  • 500 - 4999 kW-os kiserőművek 22 kV-os hálózatra való csatlakoztatása Recloser segítségével.
  • Tetszőleges idegen, fogyasztói berendezés hálózatra csatlakoztatása Recloser segítségével.
  • Hálózatcsatlakozási igények változásai 500 - 4999 kW-os kiserőművek 22 kV-os hálózatra való csatlakoztatása Recloser (oszlopmegszakító) segítségével

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elosztóhálózatok üzemeltetése az elmúlt években jelentősen átalakult a decentralizált termelők – különösen a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), és az autótöltők, és növekvő számú hőszivattyúk – gyors térnyerése miatt. A kisfeszültségű hálózatokon egyre gyakrabban jelentkeznek feszültségemelkedési és -ingadozási problémák, amelyek a szabványos határértékek túllépéséhez és a csatlakozási kapacitások korlátozásához vezethetnek. Ezen kívül hosszú kisfeszültségű hálózatok végén az előírásnak megfelelő feszültség tartása is gyakran kihívásokba ütközik.

A bemutatott munka célja annak vizsgálata, hogy a hagyományos hálózatfejlesztési megoldások (vezetékcsere, új transzformátorállomás létesítés vagy transzformátor csere) mellett milyen alternatívát jelent a lokális, dinamikus feszültségszabályozás alkalmazása.

Az előadás középpontjában az A-Eberle GmbH LVRSys készülék áll, amely lehetővé teszi a kisfeszültségű hálózati feszültség valós idejű szabályozását transzformátorcsere nélkül. A bemutatás motivációja a hálózati rugalmasság növelése, a beruházási költségek csökkentése és a megújuló energiaforrások, autótöltők nagyobb arányú integrációjának támogatása.

Az elvégzett munka, elemzés

Az elemzés során áttekintésre kerül a kisfeszültségű hálózatokban fellépő feszültségproblémák fizikai háttere, különös tekintettel a kétirányú energiaáramlásra és a terhelési viszonyok változékonyságára.

Bemutatásra kerül az A-Eberle LVRSys működési elve, amely egy vonali feszültség-szabályozó eszköz, amely soros hálózati elemként milliszekundumos válaszidővel a feszültség korrekcióját végzi. Az ismertetés kiterjed:

• a készülék villamos felépítésére
• szabályozási algoritmusára
• mérési és vezérlési logikájára
• telepítési lehetőségeire (földre telepített, oszlopra telepített, beltérre telepített)

Az előadás továbbá kitér gyakorlati alkalmazási példákra, különböző hálózati konfigurációk mellett (pl. hosszú kisfeszültségű leágazások, nagy PV penetrációjú területek). Az elemzés során összehasonlításra kerülnek a hagyományos és az innovatív megoldások műszaki és gazdasági szempontból.

Eredmények, következtetések

Az elemzés rámutat arra, hogy a lokális feszültségszabályozás hatékony eszközt jelent a kisfeszültségű hálózatok problémáinak kezelésére. Az A-Eberle LVRSys alkalmazásával:

• csökkenthető a túlfeszültségi események száma
• növelhető a hálózatra csatlakoztatható HMKE-k, autótöltők, hőszivattyúk száma
• elkerülhető vagy késleltethető a költséges hálózatfejlesztés

A vizsgált esetek alapján megállapítható, hogy a rendszer különösen hatékony kritikus hálózati pontokon történő célzott beavatkozás esetén.

Tanulságok, üzenet

A villamosenergia-hálózatok jövője szempontjából kulcsfontosságú a rugalmasság növelése és az intelligens szabályozási megoldások alkalmazása.

Az LVRSys típusú eszközök lehetővé teszik, hogy az elosztóhálózatok:

• gyorsan reagáljanak a változó üzemállapotokra
• nagyobb arányban fogadjanak be megújuló termelést
• optimalizálják a beruházási és üzemeltetési költségeket

A bemutatott megoldás jól illeszkedik a smart grid koncepcióba, és fontos lépést jelent a jövő elosztóhálózatainak kialakításában.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az európai villamosenergia-hálózatok egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve az elektrifikáció, a decentralizált megújuló termelés és a növekvő villamosenergia-igény miatt. A hálózatüzemeltetőknek ezért egyre pontosabban kell meghatározniuk az infrastruktúra tényleges működési korlátait, miközben a biztonsági követelmények továbbra is elsődlegesek. A hagyományos hálózatmodellek gyakran statikus feltételezéseken és konzervatív paramétereken alapulnak, ami a rendelkezésre álló kapacitás alulhasználatához vezethet. Emellett a hálózati kockázatok (pl. vegetáció, környezeti hatások vagy szerkezeti terhelések) felmérése sok esetben manuális vizsgálatokon alapul. A bemutatott munka célja annak vizsgálata, hogy a digitális iker (digital twin) alapú modellezés és a mesterséges intelligencia alkalmazása hogyan segítheti a hálózatüzemeltetőket a hálózat pontosabb elemzésében, a rejtett kapacitások feltárásában és a kockázatok korábbi azonosításában.

Az elvégzett munka, elemzés

A bemutatott megközelítés alapja egy nagy pontosságú digitális hálózati modell, amely LiDAR-felmérésekből, térinformatikai adatokból és eszközparaméterekből épül fel. A módszertan magában foglalja a LiDAR pontfelhő adatok mesterséges intelligenciával támogatott feldolgozását, egy részletes 3D hálózati modell létrehozását (vezetékek, oszlopok, terepfelszín és környezeti objektumok), valamint a vezetők fizikai viselkedésének modellezését különböző környezeti feltételek mellett. A modell lehetővé teszi a hálózati kockázatok – például vegetációs érintkezések és tereptávolsági problémák – automatikus azonosítását, valamint különböző üzemállapotok és időjárási forgatókönyvek szimulációját. Az így létrejövő digitális iker segítségével a hálózat működése nem statikus feltételezések alapján, hanem fizikai alapú szimulációk segítségével értékelhető.

Eredmények, következtetések

Nemzetközi projektek tapasztalatai szerint az automatizált LiDAR-feldolgozás akár 30-szoros sebesség növekedést biztosít ~99% pontosság mellett, és a vegetációs kockázati elemzések 9–11 nap alatt készülhetnek el a korábbi 60–90 napos feldolgozási idő helyett. A módszer hálózati léptékben is alkalmazható: világszerte már több mint 3 millió km villamosenergia-hálózat és 15 millió hálózati eszköz került digitális modellezésre. A digitális iker modell számos üzemeltetési és tervezési feladatot támogat. A fizikai szimulációk alapján egyes hálózatokon akár kétszeres kapacitás is azonosítható a meglévő infrastruktúrán belül. Emellett lehetővé válik a vegetációs kockázatok automatikus azonosítása, a hálózati tervezés hatékonyságának akár négyszeres növelése, valamint az üzemeltetési és vegetáció menedzsment költségek csökkentése, amely egyes hálózatoknál évi több, mint 10 millió euró megtakarítást eredményezett. Az eredmények alapján a digitális iker és mesterséges intelligencia kombinációja lehetővé teszi, hogy a hálózatüzemeltetők pontosabb képet kapjanak a hálózat valós működési határairól, javítva a hálózat kihasználtságát, ellenálló képességét és fejlesztési tervezését.

Tanulságok, üzenet

A villamosenergia-hálózatok digitalizációja kulcsfontosságú a jövő energiarendszerének működtetésében. A digitális iker technológia és a mesterséges intelligencia kombinációja lehetővé teszi, hogy a hálózatüzemeltetők a hagyományos, statikus modellek helyett dinamikus, adatvezérelt döntéshozatalt alkalmazzanak. A megközelítés legfontosabb tanulsága, hogy a hálózatok pontosabb digitális reprezentációja és fizikai szimulációja jelentős mértékben hozzájárulhat a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználásához, a hálózatbiztonság növeléséhez és az energiarendszer rugalmasságának javításához.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A munka célja annak bemutatása, hogy az energiatárolás miként képes a villamosenergia-rendszerben a mérlegkör-egyensúly fenntartását támogatni, és hogyan csökkenti a kiegyenlítő energia mennyiségét, illetve költségét. A kérdéskör fontosságát az adja, hogy a megújuló termelés — különösen a PV — gyors növekedése egyre nagyobb menetrendezési és szabályozási bizonytalanságot visz a rendszerbe.

Az elvégzett munka, elemzés

Az anyag alapján a módszertan két fő részből áll:irodalmi, szabályozási és piaci háttérelemzés, valamint 15 perces időlépcsőjű modellezés / szimuláció. A fő módszerek: menetrendi eltérés vizsgálata, tárolós korrekció modellezése, költségfüggvény felírása, szenzitivitásvizsgálat, EMS/MPC logika elvi beépítése.

Eredmények, következtetések

Az anyag fő következtetése az, hogy a megfelelően méretezett és EMS-szel vezérelt energiatároló: csökkenti a menetrendi eltéréseket, mérsékli a kiegyenlítő energia mennyiségét, javítja a menetrendtartási pontosságot, és pénzügyileg is előnyt nyújt a BRP számára.

Eredmény az, hogy a középfeszültségű, központi vagy hibrid tárolási architektúra a leghatékonyabb.

Tanulságok, üzenet

A legfontosabb tanulság az, hogy az energiatárolás nem kiegészítő elem, hanem a megújuló alapú villamosenergia-rendszer egyik alapvető szabályozási eszköze. Az üzenet pedig az, hogy a jövő mérlegkörei akkor lesznek versenyképesek, ha: prediktívek, digitálisan vezéreltek, és energiatárolással támogatottak

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A munka célja bemutatni, hogyan alakítja át az okosmérők és intelligens hálózati eszközök tömeges megjelenése a kisfeszültségű elosztóhálózatok működését, és miért vált ez az energiaátmenet egyik kritikus pillérévé. A kisfeszültségű infrastruktúra eredetileg egyirányú energiaáramlásra és passzív fogyasztókra készült, miközben tömegesen jelentek meg a napelemes rendszerek, az elektromos autók, a hőszivattyúk, alakult át a fűtési/hűtési szokás stb. Ez radikálisan új kihívásokat teremt – feszültségemelkedést, lokális túlterhelést, kapacitáshiányt és ellátásbiztonsági kockázatot –, miközben a hálózatok jelentős része 30–50 éves.

Vizsgált kérdések:

• Hogyan illeszkednek az okosmérők a kisfeszültségű hálózatba?
• Milyen technológiákat használnak (pl. kommunikáció, adatgyűjtés)?
• Milyen hatásuk van a hálózatirányításra és fogyasztói szerepekre?
• Milyen problémákra tud megoldást nyújtani az okosmérő?
• Jelenlegi kisfeszültségre rendszerek mit tudnak és milyen irányba érdemes fejleszteni?

Az elvégzett munka, elemzés

• Technológiai áttekintés; kisfeszültségű hálózati problémák bemutatása
• Nemzetközi összehasonlító elemzés
• Smart grid funkciók és alkalmazási esetek vizsgálata
• Európai pilotok elemzése

Eredmények, következtetések

• Az okosmérők nem pusztán számlázási eszközök, hanem a hálózatirányítás és fogyasztói részvétel kulcselemei, transzparens adatkezeléssel.
• Már 30–50%-os mérőpenetráció mellett is érdemi hálózati optimalizálás és hibadetektálás valósítható meg.
• A KIF Üzemirányítási rendszerek fejlesztési potenciálja egyelőre kiaknázatlan. A cégben használt rendszer jelenlegi állása és jövőképe feltárja, mire vagyunk/lehetünk már ma is képesek és milyen lehet a jövő üzemirányítása a KIF hálózatokon.
• Az okosmérők hosszú távon megtérülhetnek, dinamikus tarifák és demand response programok mellett.

Tanulságok, üzenet

• Az okosmérők bevezetése nem csupán technológiai projekt, hanem stratégiai beruházás a jövő energiaellátásának rugalmasságába, hatékonyságába és fenntarthatóságába.
• A technikai, műszaki kérdések mentén az energiaellátás biztonsága is kulcskérdés, amihez szükséges az, hogy minden időpillanatban tisztában legyünk a KIF hálózat állapotával is.
• A jövő villamosenergia-hálózata nem rézvezérelt, hanem adatvezérelt.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Számtalan esetben rendkívül fontos egy jó hálózatmodellezési eszköz, jó hálózati modellekkel. Ezeket általánosságban csatlakozási igények vizsgálatánál vagy a jelen hálózat kiértékelésénél és egyéb esetekben használjuk. Jelen előadás célja a modellezés, modellek használhatósága, pontosság vizsgálata igazán éles helyzetben teljesen megváltoztatott hálózati viszonyokra. A tét ugyanis nem volt kicsi: konkrétan teljes NAF/KÖF alállomások leterhelését kellett megvalósítani hetekre.

Az elvégzett munka, elemzés

A munka során egyedi modellt kellett felépíteni mely a lehető legkisebb terhelési állapotot reprezentálta a korábbi évek alapján, de vizsgálni kellett a potenciális változások (fogyasztói igények, időjárás, stb.) hatását is, hogy tartalék is maradjon az átrendezett hálózati állapotban a minimális változások, vagy esetleges modellezési és számítási pontatlanságok okán is.

Eredmények, következtetések

A korábbi mérések, terhelések elemzésével egy jól beállított modellen könnyen lehet számos átrendezett egyedi hálózati állapotot vizsgálni. Több helyen olvastunk vissza méréseket (SCADA, smart mérő, stb.), melyek kiértékelésével a modellezés jósága kiemelkedőre adódott. Nagy eredmény, hogy bizonyos munkák bizonyos időszakokban elvégezhetők voltak jelentős költségű provizor fejlesztések nélkül.

Tanulságok, üzenet

A megnyert hasznok, mint megvalósult átépítési munkák, az átrendezett hálózati állapotban a fogyasztók ellátása megfelelő szolgáltatásminőséggel rávilágít, hogy mekkora szükség van jó hálózati modellekre és historikus adatokból jó terhelésbecslére hónapokra előre.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az eszköz célja a hazai forrásoldalon előforduló villamosenergia-krízis detektálásának és megelőzésének elősegítése üzemelőkészítési időtávon. Ezen tevékenységek elvégzése a villamosenergia-átviteli rendszerirányító felelősségi körébe tartozik, harmonizálva a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.), „A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről” szóló 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet (Krízisrendelet), valamint a Krízisterv rendelkezéseivel. A fejlesztés szükségességét az utóbbi években történő decentralizáció hatására megváltozó forrásösszetétel indokolta, amely új vizsgálati és elemzési módszereket igényel.

Az elvégzett munka, elemzés

A munka során a rendszerirányító rendelkezésére álló számos adat feldolgozása és üzleti logikába való integrálása valósult meg. Ezek között találhatók előrejelzések (rendszerterhelés, megújuló termelés) és terv adatok (erőművi rendelkezésre állások, teljesítőképességek, menetrendek, stb.). Sarkalatos pont volt a több napra kiterjesztett nemmegfelelőségi vizsgálat specifikálása, amely időtávon korlátozott bemeneti információ áll rendelkezésre.

Eredmények, következtetések

A megvalósult fejlesztés beépült a rendszerirányító napi operatív használatába, amely a komplex üzleti logikával és nagy számosságú adatok kezelésével a korábbinál pontosabb képet tud előrevetíteni a hazai villamosenergia-rendszer forrásoldali összetételéről, valamint a felmerülő szűkösségekről.

Tanulságok, üzenet

Mutassa be, mit tart a legfontosabb végeredménynek vagy hazavihető tanulságnak? Munkám során fontos volt számomra, hogy a lefejlesztett eszköz a jogi előírásoknak eleget tegyen, a műszaki adatokat ésszerűen használja és nem utolsó sorban kollégák által könnyen használható és átlátható legyen.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Mi a tudásmenedzsment stratégia? Miért van szükség tudásmenedzsment stratégiára, mi a célja, mit nyerünk vele? Mi a kapcsolat a stratégia és a gyakorlat között? Hogyan tudjuk az Áramhálózaton jól megalapozni és alkalmazni a tudásmenedzsment stratégiát? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre? Ezekre a kérdésekre fogok válaszokat adni.

Az elvégzett munka, elemzés

A tudásmenedzsmentnek az üzleti stratégiára kell épülnie, a működés részévé kell válnia. A TM stratégia kialakítása a meglévő technológiára és folyamatokra, valamint ezek fejlesztésére épül.

A tudásmenedzsment magában foglalja a vállalat tudásának azonosítását, értékének meghatározását és a hatékony megosztás és felhasználás módjának kidolgozását.

Eredmények, következtetések

Bemutatom, hogy az Áramhálózaton milyen hasznosítható, gyakorlatorientált tudást halmoztunk fel, és ezeknek az erőforrásoknak a hatékony felhasználásának érdekében hogyan építjük a Tudásmenedzsment stratégiát. A TM stratégia lépései:

• Célok és tudásigények meghatározása.
• Tudástérkép készítése.
• Folyamatok kialakítása.
• Szervezeti kultúra és változásmenedzsment.
• Technológiai infrastruktúra.
• Visszaérés, értékelés.

A lépések mentén kívánom bemutatni az eszközöket, amellyel a TM stratégiát építjük (az utánpótláskezeléstől a belső műszaki képzéseken keresztül a műszakiak soft fejlesztéséig).

Tanulságok, üzenet

A TM stratégia építése egy olyan folyamat, amely nem ér véget. Egyrészt folyamatosan szükség van az új erőforrásbevonásra (például: nyugdíjazás, elvándorlás, utánpótlásnevelés, gyorsuló változáskezelés). Másrészt a technológiai, stratégiai és szemléletmód változása, valamint a fejlesztés és fejlődés iránti igény okozta következményként szükséges a folyamatos megújulás.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia-rendszerek operatív üzemének komplexitása a megújuló energiaforrások – különösen a szélés napenergia – penetrációjának növekedésével jelentősen nőtt. A decentralizált termelőegységek, tárolók és virtuális erőművek (VPP) betáplált teljesítményének jelentős fluktuációja a hagyományos, centralizált erőművekhez képest új kihívásokat jelent a hálózati stabilitás fenntartásában. Ezek kezelésében kulcsszerepet játszanak a diszpécserek és üzemirányítók, akiknek folyamatosan valós idejű információt kell kapniuk a rendszer állapotáról, és gyorsan kell dönteniük a beavatkozásról. Egy VPP szintjén az operatív üzemirányító kollégák főként a kisebb PV-, gázmotor- és tárolóegységek állapotát követik, különös tekintettel a zárt hurkú kiegyenlítőenergia-szabályozásra (elsősorban aFRR) és TSO által (másodperces nagyságrendű periódussal) megadott célértékek követésére, valamint a vele való kommunikációra. Az elosztóhálózati üzemirányításban főként a hálózatállapotok, teljesítményáramlások, határértéksértések, üzemzavarok, tervezett munkák megfigyelése és irányítása a kulcsfeladat, míg a TSO szintjén a diszpécserek felelnek például az átviteli hálózat teljesítményegyensúlyáért, stabilitásáért, nemzetközi kooperációk működéséért. A különböző hálózati szintek eltérő frissítési igényeket és adatmenedzsmentet követelnek, ami a vizualizációs architektúrák tervezését jelentősen befolyásolja. Munkám során ez utóbbit igyekeztem feltérképezni.

Az elvégzett munka, elemzés

A kutatás során a módszertan és a vizsgálati szempontok alapja egy kvalitatív felmérés volt, amely során minden hálózati szinten megkérdeztem üzemirányítókat és diszpécsereket a mindennapi munkájukról, a VPP, DSO és TSO szintű feladatokról, a monitorozott adatok típusáról, a kritikus jelzésekről és az operátori felületek preferált vizualizációiról. A kérdések között szerepeltek például: mely adatokat figyelik folyamatosan, milyen formátumú az az elsődleges vizuális jel, ami a beavatkozást indukálja (hangjelzés-riasztás, színváltozás, grafikus jelek), milyen vizualizáció segíti a gyors döntést, illetve mely elemek zavarják vagy segítik a munkájukat. Ez a diszpécseri visszajelzés lehetővé tette, hogy a szimulált adatok és vizualizációk tényleges operátori igényekhez illeszkedjenek, és pontosan tudjuk, milyen szempontok alapján szükséges tesztelni azokat. Ennek következtében választottam egy kellően diverzifikált architektúra-portfóliót, melyekre alapozva implementációra kerültek a diszpécseri felületek, majd ezeken végeztem teszteket.

Eredmények, következtetések

A különböző frontend és backend technológiák használatával megvalósított diszpécseri dashboard-ok tesztelésének eredményei alapján a különböző vizualizációs és kommunikációs megoldások eltérő előnyökkel rendelkeznek a valós idejű energetikai OT rendszerek monitorozásában. A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a frissítési gyakoriság, az adatkezelési stratégia és a vizualizáció kialakítása jelentősen befolyásolja az operátori döntéstámogatás hatékonyságát és a felhasználói élményt. A tesztek során különösen fontossá vált az alacsony késleltetésű adatmegjelenítés, a nagy mennyiségű adatok áttekinthető kezelése, valamint az események gyors észlelését támogató vizuális és auditív visszajelzések alkalmazása. Az eseményközpontú, vizuálisan hangsúlyos és gyors reakciót biztosító felületek hatékonyan támogathatják a diszpécseri munkát.

Tanulságok, üzenet

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy üzemirányítói rendszerek operátori felületein a technológiai teljesítmény önmagában nem elegendő: a vizualizációk kialakításának igazodnia kell a valós üzemirányítói munkafolyamatokhoz és emberi reakciómechanizmusokhoz is. A multiszenzoros, eseményvezérelt felületek jelentősen támogathatják a gyors döntéshozatalt és a hálózati események hatékony kezelését. A fejlesztett szimulációs és tesztelési környezet alkalmas alapot biztosít további kutatásokhoz, különösen mesterséges intelligencia alapú diszpécseri viselkedésszimulációk, vagy akár automatizált döntéstámogatási rendszerek fejlesztéséhez.

Az OPUS TITÁSZ Zrt. (továbbiakban: OPUS TITÁSZ) szolgáltatási területén – elsődlegesen Debrecen és Nyíregyháza városok környezetében – kb. 1100-1400 MVA többlet villamos teljesítményigény kiszolgálását kell lehetővé tenni 2023-2028 között.

A villamos teljesítményigények biztosítása érdekében szükséges hálózatfejlesztések megvalósításainak nehézségei (a létesítmények számossága és paraméterei, a közbeszerzési eljárások időtartama, a tervezési és kivitelezési kapacitások szűkössége, a meglévő hálózatok feszültségmentesítésére rendelkezésre álló időtartamok és időszakok, a hálózatfejlesztések megvalósítási sorrendje, a vállalkozói költségek kontrollja stb.) már 2023-ban jelentkeztek. Ezért az OPUS TITÁSZ szükségesnek látta egy kapcsolt vállalkozás létrehozását, amely társaság felkészültsége és rugalmassága biztosítja a hálózatfejlesztések határidőre és a tervezett költségek alatti megvalósítását.

Az előadás első részében bemutatásra kerülnek a megvalósított, a folyamatban lévő és az előkészítés alatt lévő hálózatfejlesztések, illetve ezek főbb műszaki jellemzői.

Az előadás második részében ismertetésre kerül az OPUS E-LINE Kft. (továbbiakban: OPUS E-LINE) létrehozása és annak körülményei. Az OPUS E-LINE megalapítása számos humánerőforrás szervezési, eszköz beszerzési és műszaki kihívás elé állította a folyamatban résztvevőket, amely kezelése igen nagy összehangolást és csapatmunkát igényelt mind az OPUS E-LINE, mind az OPUS TITÁSZ munkatársai részéről. Az OPUS E-LINE bemutatása a feladatok, a nehézségek és az eredmények szemléltetése által történik és jól példázza a kapcsolt vállalkozásban rejlő lehetőségeket (pl. magas minőség, határidők tartása, költségek kontrollja, feladatok rugalmas végrehajtása stb.).

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az időjárásfüggő megújuló energiák termelésének felfutása, az elektromos autótöltés terjedése, a gázfűtésről az elektromos áramot fogyasztó hőszivattyúkra való folyamatos átállás komoly kihívás elé állítja a villamoshálózatok üzemeltetőit. A szakma egyre intenzívebben keresi a megoldásokat az energia egyensúly biztosítására és a fogyasztói oldal számára garantálandó feszültségminőségparaméterek betartására anélkül, hogy hatalmas költségeket igénylő hálózatbővítéseket kellene alkalmazni. Tehát az alapkérdés, milyen megoldások vannak arra, hogy a jelenlegi hálózatok elviseljék a fent említett kihívásokat.

Az elvégzett munka, elemzés

A szakma egyre inkább elfogadja és tervezi a problémák megoldására a fogyasztó oldali beavatkozást, a Demand Side Management-et (DSM), mind a fogyasztás, mind a HMKE-k termelése esetén. Ahhoz, hogy a DSM hatékonyan működjön, tisztában kell lenni a helyzettel, hol vannak problémák, milyen mértékűek ezek, illetve ezeket ne csak a lakossági reklamációból tudjuk meg. A szakma az elmúlt 40 évben teljes mértékben megoldotta a nagy- és a középfeszültségű hálózatok telemetrizálását, viszont a kisfeszültségű hálózatokról, ahol a problémák leginkább jelentkeznek, szinte semmilyen mérési információnk nincs. Tehát a ki kell terjeszteni a telemetrizálást a kisfeszültségű hálózatokra is. A hazai követelmények és a nemzetközi, elsősorban a német hálózatüzemeltetők elvárásainak figyelembevételével meghatároztuk a megoldandó fejlesztési feladatot, Specifikáltuk az eszközöket, amellyel a KIF transzformátor tápponti áram és feszültségméréseiből a terület ellátottságán túl meg tudják határozni a szolgáltatott villamosenergia minőségét, a túlfeszültségeket, feszültségeséseket, hálózati szűk keresztmetszeteket, egyéb zavareseményket. A tápponti mérések mellett foglalkoztunk a hálózat végponti méréseinek követelményeivel és az okosmérőkből P1 porton elérhető, fogyasztási ponton látható feladatokkal. Vizsgáltuk az eddigi általános követelményeken túl, milyen irányban fejleszthető tovább a megoldásunk. Megvalósíthatónak és hasznosnak látszik, néhány intelligens, autonóm funkció, mint például KIF recloser integrálása az eszközökbe.

Eredmények, következtetések

Az elemzések alapján a Prolan Zrt kifejlesztette az LV-NODE termékcsaládját, amelyeknél a legnagyobb kihívást nem a méréstechnika, az adatfeldolgozás és az adatok DSO-hoz továbbítása jelentette, hanem felszerelési helyek fizikai különbségének kihívása. Ebből adódóan, ugyan funkcionálisan ugyanazon feladatot megoldó tápponti mérésre 3-4 féle konstrukciót kellett kidolgoznunk, amely eleget tesz a diverz felhasználási körülményeknek, méretbeli, leágazás-számbeli, szerelési módszerbeli különbségeknek. A hálózaton különböző helyeken (táppont, végpont, fogyasztási pont) elhelyezett mérések sok hasznos információ tudnak adni a DSO számára. Ugyanakkor nem az a cél, hogy átláthatatlan, kezelhetetlen adattömeggel bombázzuk a DSO-t, hanem a DSO szakembereivel együtt ki kell dolgozni az adatküldés optimalizált megoldásait. A DSO oldalon pedig az adathasznosulás formáit, ugyanis a KIF mérésekből sokkal több információ származik, mint ami a DSM számára szükséges.

Tanulságok, üzenet

A Prolan Zrt ezen feladatok megoldásában eddig elért eredményeit kívánjuk a prezentációban bemutatni, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy a KIF mérésekből a DSM számára szükséges információkon túl milyen adathasznosulás lehetséges.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elmúlt években egy villamos alállomás távkezelése teljes mértékben evidensé vált, már ipari állomások esetében is. A pandémiás időszak alatt távkezelhetőség, távelérés igénye ugrásszerűen megnőtt. A kialakult igények kezelése során a kiberbiztonsági háttérbe szorult. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján és a növekvő szabályozás megköveteli az OT hálózatok kibervédelmét. Ehhez a készülék gyártók készülékei számos lehetőséget biztosítanak.

Az elvégzett munka, elemzés

Célunk olyan rendszer kialakítása volt, amely bemutatja, hogy egy villamos alállomás számos sebezhetőséget tartalmazó rendszere hogyan tehető biztonságosan távkezelhetővé. Egy megvalósított 132/22kV alállomás OT hálózata történt a purdue modell alapján kialakítva. Az állomás üzemeltetése saját hatáskörbe tartozik így teljes funkcionalitást sikerült kiépíteni. A védelmi készülékek hozzáférése központi hitelesítő szerveren keresztük történik. (OT Active Directory). A hálózat tűzfal és VLAN-ok segítségével került funkcionalitás szerint szegmentálva. Minden hálózati eszközt külön monitoring rendszer felügyel, mely fogadja a készülékek syslog-jait. A rendszer üzem léteséhez kialakításra kerültek a szükséges dokumentációk, havária terv, visszaállítási kézikönyv, felhasználók kezelése stb.

Eredmények, következtetések

klasszikus módon épített, azaz nem biztonságos és egy fokozott biztonsággal kialakított alállomás költségvetés közötti eltérés szinte elhanyagolható. Implementáláshoz szükséges mérnökóra igénye sem számottevő. Mindössze az igények és az igények megfogalmazásához szükséges edukáció és annak hiánya, ami eddigiekben hátráltatta biztonságos OT hálózatok térnyerését.

Tanulságok, üzenet

Az elmúlt 20 évben megtanultuk hogyan kell egy állomás távkezelését kialakítani, a következő évek kihívása, hogy mindezt biztonságossá tegyük, a szolgáltatások korlátozása nélkül.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Áramhálózati felügyeletei rendszer célja a villamos és nem villamos munkát technológiai fókuszú felügyelete, fejlesztési potenciálok azonosítása mind folyamat, mind gyakorlati megvalósítás oldaláról.

Áramhálózati felügyeletei rendszer projekten belül elindult 2025 októberétől elindult a munkaterületi szemlék Szemlék/Ellenőrzések rendszerből származó rendszer kiértékelés és vezetői összefoglaló készítése folyamata.

A szemlék minősgégének értékeléséből nyert információk segíthetik és irányt mutathatnak a társaság számára a munkabiztonsági követelmények teljesüléséről, a lehetséges fejlesztési potenciálokról.

Célunk, hogy a munkabiztonsági kultúra fejlesztése érdekében a munkaterületi szemlék minőségének fenntartása és javítása. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő minőségű visszajelzés biztosítása a szemlét végző kollégák számára.

Az elvégzett munka, elemzés

Fontos, hogy a kollégák ne csak dokumentáltan „letudják” az el elvárt területi megjelenést, hanem valós és a munkabiztonsági érdekében célra vezető területi jelenlétet, ellenőrzést folytassanak.

Ennek a megállapításához megalkottuk a Ráhatási számot - Impact Score, amely az elvégzett és vissza ellenőrzött munkaterület szemlék minőség mutató száma. Ez a szám tartalmazza a szemlék dokumentálásának és adattartalmának szöveges és számszaki értékelését is.

A szemlék kiértékelése előtt a szemék dokumentáltatásához használt rendszereket kellett optimalizálni, hogy az azokból származó információk felhasználhatók és objektíven értékelhetők legyenek.

A szám megállapításához kialakítottunk egy standardizált kiértékelő lapot, amelyen különböző témákat kell kiértékelni és az egyes elemekre adható választható válaszok súlyozott értéket generálnak a téma fontossága alapján. Ezekből a részszámokból került megállapításra az adott szemle végső ráhatási száma és szöveges minőség értékelése.

A kiértékelést egy adatbázisban végezzük, amely tartalmazza az adott szemle szakmaiságat és a belső elvárásainknak való megfelelőságát adattartalmi és dokumentációs szempontból.

A végső kiértékelést standardizált formában megosztásra kerül a szemlét végző személyekkel, hogy megerősítést kapjanak ez elvégzett munkájuk megfelelőségéről, vagy láthassák azon részeket, ahol fejlődési potenciált van és fejlődniük kell a jövőben. Eredmények, következtetések

Foglalja össze a munka eredményeit, következtetéseit, összehasonlítva az eddig ismert információkkal, elméletekkel, korábbi állapotokkal, hasonló projektekkel stb.

Tanulságok, üzenet

A szemlékről gyűjtött információk segíthetik a felügyeleti rendszer célzott fejlesztését legyen szó a szemlét végzők képzéséről, a szemle lapok kialakításáról, a feltárt észrevételekre tett célzott intézésekről.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a keretrendszer egy élő rendszer „nincsen kőbe vésve”, ami azt jelenti, hogy az idővel nyert tapasztalatok hatásárára mind a kiértékelési felület, mind a szemlék adminisztrációs követelménye változhat a tapasztalatok és a meghatározott célok érdekében.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az időjárásfüggő megújuló energiatermelők is termelők a hálózaton. Biztonságos működésükhöz, a villamos hálózaton való problémamentes üzemükhöz számos professzionális szereplőre szükség van. A naperőművek méretétől függően eltérő feladatok lehetnek, de a működési elvük és így a problémakör ugyanaz. A nagyobb, 50MW-os parkok esetében a NAF/KÖF alállomáson keresztül csatlakoznak a kritikus infrastruktúrához. Így a rendszer üzemeltetőjének sok követelménynek kell megfelelnie, többek között akár a NIS2-nek.

Az elvégzett munka, elemzés

A kisparkos üzemeltetőnek és az 50MW-os erőmű asset menedzserének is ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdenie a nap hol süt-hol nem, a fű nő, a panelek koszolódnak. Azonban a mérettel párhuzamosan a feladatok és a hatásuk is arányosan nő. A nagy rendszereknél a több szereplő – beruházó, asset menedzser, üzemeltető – közötti kommunikáció, a feladatok és felelősségek helyes megosztása kulcsfontosságú. A nagyobb rendszerek rendszerint bonyolultabbak. A százezres napelemszám, a napkövető rendszerek, a központi inverterek, az alállomási csatlakozás, a szabályozó központ, az agregátor, a mérlegkör, a kritikus infrastruktúra sajátos feladatokat jelent.

Eredmények, következtetések

Az előadás egy energiatárolóval kiegészült naperőmű üzemeltetésén keresztül mutatja be a szereplőket, az alkalmazott szoftvereket, és a feladatokat és felelősségeket. A tevékenységet a jogszabályokon kívül a szabványoknak való megfelelés tovább színesíti. Ezeknek való megfelelés kulcsfontosságú, melyeket az ISO rendszerek és a NIS2 garantál.

Tanulságok, üzenet

Minden termelő és fogyasztó egyaránt fontos a hálózat szempontjából. Nem kell megbélyegezni sem a naperőműveket, sem az adatközpontokat csak azért, mert még újak. A megújulók üzemeltetése is lehet olyan komplex, mint a hagyományos erőműveké, és lehet (és kell) ezt is jól csinálni.

Since June 2022, cross-zonal day-ahead electricity trading in the Core Capacity Calculation Region (CCR) has been constrained by flow-based domain. The long-term allocated (LTA) capacity rights can be monetized on the day-ahead market through the price spread between bidding zones, i.e. through border-capacity prices. The remuneration of LTAs is funded from the day-ahead gross congestion income (CI), defined as the sum over cross-zonal exchanges of the product of commercial flow and the price difference between zones. In order to ensure that day-ahead CI always suffices to remunerate long-term capacity rights, it is necessary to form the complex union of the flow-based domain and the LTA domain; in practice, this extended domain — referred to as the “Balas domain” — effectively constrains the day-ahead electricity market.

In the move towards the EU electricity markets’ target model, the next logical step is to sell long-term capacities based on the flow-based model. This implies that capacities offered both on the long-term and the day-ahead timeframes are calculated under a unified network representation. Consequently, remuneration of long-term capacities at day-ahead market prices would be guaranteed on the basis of market clearing in a purely flow-based domain, without LTA domain inclusion. At the same time, while under the legacy design long-term cross-border capacity auctions generated revenues shared strictly between the two adjacent TSOs, under a flow-based approach congestion income is formed at the regional level, making its allocation to borders and TSOs non-trivial.

Under the new approach (i) the congestion income stemming from long-term capacities (LT income), (ii) the remuneration cost of long-term capacity rights on the day-ahead market (LT remuneration), and (iii) the congestion income generated in the day-ahead market, is allocated at the CCR level according to the new Congestion Income Distribution Methodology (CIDM). Differently from previous practice, all three components are distributed among bidding zones using a single allocation key — the so-called Day-Ahead Sharing Key (DASK). The CIDM also integrates settlement adjustments related to allocation constraints into the overall distribution logic.

In this paper we present an analysis to assess how this triple change — the removal of LTA inclusion, the DASK-based settlement of LT remuneration, and the integrated compensation related to allocation constraints — is expected to affect the annual congestion income revenues of TSOs in the Core CCR. In addition to annual totals, we examine the anticipated change in the seasonality of revenues. Our computations cover the period March–December 2024, based on historical price data and on our alternative simulations (without LTA inclusion) performed in the Simulation Facility.

Preliminary results indicate that, contrary to expectations, the total regional congestion income is likely to decrease. Despite the triple change, the distribution shares of individual bidding zones — and thus of their respective TSOs — are not projected to change dramatically: the reduction in regional revenue is allocated roughly equally across all TSOs. Nevertheless, as the methodology is still evolving, we plan to discuss potential relevant changes that may occur by the March or June 2026 milestones.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az átviteli hálózat üzemelőkészítése során – az alapesetben vagy kontingenciák hatására – bekövetkező túlterhelések kialakulása esetén az egyik lehetséges korrekciós intézkedés a hálózati topológia módosítása. Ez a beavatkozás különösen előnyös, mivel költségmentes. A jelenlegi gyakorlatban a kapcsolási műveletek kiválasztása elsősorban üzemeltetői tapasztalaton és kialakult sémákon alapul. Célunk olyan matematikai eljárások vizsgálata, amelyekkel automatizált módon lehet támogatni ezt a folyamatot. Ezek alkalmazásával az üzemelőkészítés gyorsabbá és hatékonyabbá válhat, ami kiterjedtebb vizsgálatok lehetővé tételével hozzájárulhat az üzembiztonság növeléséhez.

Az elvégzett munka, elemzés

A vizsgálat során több matematikai megközelítést hasonlítunk össze: egészértékű optimalizáláson alapuló módszereket, neurális hálókat, valamint irányított és sztochasztikus keresési eljárásokat. Az algoritmusok kialakításakor kiemelt figyelmet fordítunk a hazai hálózati sajátosságok – például a másfél megszakítós alállomási elrendezések – pontos leképezésére, annak érdekében, hogy a megoldások gyakorlati alkalmazhatósága biztosított legyen. Az egyes módszerek eltérnek a megoldások pontosságában, a vizsgálható kapcsolási állapotok számában és a számítási időben. Az értékelés során alapvető szempont, hogy a túlterhelések megszűnjenek vagy érdemben csökkenjenek, az alkalmazott kapcsolások ne okozzanak újabb problémákat a hálózat más elemein, és lehetőség szerint a szükséges kapcsolási műveletek száma is korlátozott maradjon.

Eredmények, következtetések

Az alkalmazott módszerek összehasonlítása alapján várható, hogy eltérő kompromisszumokat kínálnak a megoldás minősége és a számítási igény között. A részletes vizsgálatokat és az eredmények feldolgozását nyáron tervezzük.

Tanulságok, üzenet

A topológiai beavatkozások módszeres előkészítése jelentősen növelheti az üzemeltetés hatékonyságát és biztonságát. Nemcsak a tapasztalati alapú megközelítést gyorsítását, hanem kiterjedtebb vizsgálatok elvégzésének lehetővé tételét, valamint adott esetben a megszokott sémákon túlmutató, új megoldások azonosítását is várjuk.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A hálózati integrált energiatárolók esetében szükség van egy olyan felügyeleti rendszerre, amely képes az autonóm, önálló működésre, felügyeletre, mérésekre és jelzések továbbítására annak érdekében, hogy a berendezések biztonságosan és megfelelően üzemelhessenek. A célunk az volt, hogy egy olyan rendszer hozzunk létre, ami képes a hálózati stabilitást növelni és javíthatja az ellátásbiztonságot a hálózaton megnövekedett napelemek száma miatt.

Az elvégzett munka, elemzés

Az üzleti igényeket összegyűjtöttük, elemeztük majd az igényeik beépítésével kerültek meghatározásra a rendszer szükséges funkciói. Az igények között szerepelt, hogy a rendszer képes legyen manuális vezérlések fogadására, továbbá algoritmusok általi autonóm vezérlésre is. Emellett vizsgálhatóak legyenek a mérési adatok, historikus adatok, továbbá az eseménynapló is. Definiálva lettek szoftveres védelmek, melyeket a felhasználók szabadon hozhatnak létre, ezen jelzések alapján továbbá vezérléseket és működéseket definiálhatnak az energiatároló berendezésnek.

Eredmények, következtetések

Az üzleti igények és közös együttműködés eredménye által olyan rendszert hoztunk létre, amely képes az energiatárolók teljeskörű autonóm működtetésére, a mérési adatok másodperces szintű kezelésétől kezdve a heti ütemezésű vezérlésig. A megoldás előnye a korábbi rendszerekkel szemben az egységes felépítés, amelyben a vezérlés, a felügyelet és a védelem közös platformon működik, így a kezelők gyorsabban, pontosabban láthatják és reagálhatnak az eseményekre. A standard rendszer kialakításával a jövőben további energiatárolók is integrálhatóak a rendszerbe.

Tanulságok, üzenet

Az energiatárolók hatékony és biztonságos integrálása a villamosenergia-hálózatba csak jól átgondolt felügyeleti rendszerrel valósítható meg. A felhasználói felület átláthatósága és az algoritmusok időszak- és napalapú struktúrája jól támogatja az üzemeltetők munkáját, ami hosszú távon csökkenti a manuális beavatkozások számát. Összességében az EMS jellegű platformok alapot teremtenek a nagyobb mértékű hálózati integráció biztonságos megvalósításához és az energiaátmenet támogatására.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az elektromobilitás gyors térnyerésével párhuzamosan a nagy teljesítményű DC töltőinfrastruktúra iránti igény is folyamatosan növekszik, különösen autópályák és nagy forgalmú csomópontok környezetében. Ezeken a helyszíneken a terhelés erősen koncentráltan jelentkezik, miközben a hálózati csatlakozási pontok korlátozott zárlati teljesítménye szűk keresztmetszetet jelenthet a rendelkezésre álló kapacitás szempontjából.

A munka célja egy olyan modellezési módszertan kidolgozása, amely alkalmas a töltőállomások időben változó teljesítményigényének vizsgálatára korlátozott hálózati kapacitás mellett. A megközelítés fókusza, hogy a hagyományos hálózatbővítés helyett vagy mellett mekkora szerep juthat olyan alternatív megoldásoknak, mint az energiatárolás és a helyszíni megújuló termelés. A bemutatott módszertan sztochasztikus terhelési modellekre és Monte Carlo szimulációra épül, és integráltan vizsgálja különböző energiamenedzsment-stratégiák hatékonyságát. Az értékelés nemcsak a teljesítménykihasználásra, hanem felhasználói és üzemeltetési szempontokra (pl. várakozási idő, töltési hatékonyság) is kiterjed.

Az elvégzett munka, elemzés

A munka jelenlegi fázisában a töltőállomás komplex szimulációs modellje elkészült. A modell sztochasztikus folyamatok és statisztikai eloszlások segítségével írja le a járművek érkezését, sorbanállását, valamint az egyedi töltési igényeket (érkezési és távozási állapot, energiaigény). Elkészült a töltési folyamat dinamikus modellje is, amely figyelembe veszi a hálózati teljesítménykorlátokat és az energiatárolóhoz kapcsolódó szabályozási stratégiákat. A konkrét szimulációs futtatások és a részletes számszerű eredmények elemzése a következő hónapokban történik.

Tanulságok, üzenet

A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a hálózatfejlesztés alternatívájaként az energiatárolás, a helyszíni megújuló termelés és az intelligens vezérlés milyen feltételek mellett teszi lehetővé rugalmas töltőinfrastruktúra kialakítását alacsonyabb zárlati teljesítményű csatlakozási pontokon is. A töltési igények időbeli kiegyenlítésével és a csúcsterhelések mérséklésével a hálózati kapacitás hatékonyabban hasznosítható, miközben fenntartható az egyensúly a felhasználói élmény és az üzemeltetési hatékonyság között.

A kisfeszültségű elosztóhálózatok hagyományosan sugaras kialakításúak, azonban az elmúlt években jelentősen megnövekedett a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), különösen a fotovoltaikus rendszerek száma. A MAVIR adatai alapján 2025 végére Magyarországon a beépített HMKE teljesítmény meghaladja a 2500 MW-ot, ami már érdemi hatással van az elosztóhálózatok üzemére.

A nagy arányú decentralizált termelés feszültségemelkedést okozhat a betáplálási időszakban, míg az esti csúcsidőben jelentkező terhelések feszültségesést és egyenetlen hálózati igénybevételt eredményeznek.

Vizsgálataim célja arra irányult, hogy meghatározzam, a hurkolt hálózati topológia milyen hatással van a kisfeszültségű hálózatok üzemállapotára különböző PV penetrációs szintek mellett.

A vizsgálatok során egy kisfeszültségű elosztóhálózat modelljén végeztem idősoros, szimmetrikus háromfázisú teljesítményáramlás-számításokat a pandapower környezetben. A szimulációk egy teljes éves időszakra készültek, a fogyasztási és fotovoltaikus termelési profilok figyelembevételével.

Az elemzés során összehasonlítottam a sugaras és hurkolt hálózati topológiákat a feszültségprofilok és a vonalszakaszok terhelése alapján. A vizsgálat a legnagyobb és a legkisebb betáplálású napokra terjedt ki.

A szimulációk alapján a hurkolt hálózati topológia a legtöbb vizsgált esetben javította a feszültségprofilokat, és csökkentette a szélsőséges feszültségértékek előfordulását.

Hurkolt üzemben alternatív áramutak alakulnak ki, amelyekhez eltérő impedanciák tartoznak. Ennek hatására az áram kedvezőbb irányokba terelődhet, ami mérsékli a feszültségesést és a feszültségemelkedést. Ugyanakkor, ha a hálózat terhelési viszonyai miatt az áramút nem változik, a hurkolás hatása is korlátozott marad.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a hurkolás akkor a leghatékonyabb, ha egy feszültségproblémás vonalat egy kisebb terhelésű, és alacsonyabb termelésű, tartalékkal rendelkező vonallal kapcsolunk össze. Ilyenkor kiegyenlítettebb üzemállapot alakul ki.

Összességében a hurkolt üzem alkalmas lehet a megújuló termelésből eredő feszültségproblémák mérséklésére, azonban hatása a hálózati konfigurációtól függ, ezért alkalmazása minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A valós idejű energiatároló-vezérlés esetében a korábban alkalmazott „cloud-first”, edge-cloud architektúra több problémát is felvetett. A magas és folyamatosan növekvő üzemeltetési költségek, a Microsoft felé esetleg kialakulható erős szállítói függőség (vendor lock-in), valamint az emiatt fokozódó kiberbiztonsági fenyegetettség esélyének növekedése tette szükségessé. A fő cél egy olyan rendszer kialakítása volt, amely azonos vagy magasabb rendelkezésre állást biztosít, megszünteti a felhős infrastruktúra kiszolgáltatottságát, és drasztikusan csökkenti a kiadásokat az időkritikus vezérlés áthelyezésével.

Az elvégzett munka, elemzés

Részletesen felülvizsgáltuk a korábbi IT-architektúrát, hogy azonosítsuk azokat a felhős komponenseket, amelyek kiváltásával jelentős költségcsökkentés érhető el. Az előzetes kalkulációk és a biztonsági szempontok alapján a legdrágább és legkritikusabb felhős szolgáltatásokat leváltottuk. Ezeket a funkciókat saját fejlesztéssel helyettesítettük, és a rendszert úgy alakítottuk át, hogy saját tulajdonú informatikai infrastruktúrán („on-premise” környezetben) fussanak, megteremtve ezzel egy olcsóbb és biztonságosabb működési alapot.

Eredmények, következtetések

Az átalakításnak köszönhetően a központi rendszer saját tulajdonú, OT-adatközpontban üzemeltetett virtuális gépekre (VM) került. Bár az Edge komponenseket megtartottuk, a kommunikáció iránya megváltozott: ez már nem a felhőbe küldi az adatokat, hanem közvetlenül az OT-adatközpontban lévő saját VM-ekkel kommunikál. Ezzel a célzott kiváltással sikerült minimalizálni a kibertámadások kockázatát és minimalizálni a vendor lock-in helyzet esetleges kialakulását. Az új, saját fejlesztésű megoldással a hosszú távú üzemeltetési költségek akár a felére is csökkenthetők, miközben a rendszer üzembiztonsága és rendelkezésre állása változatlanul magas maradt.

Tanulságok, üzenet

Az IT-rendszerek tervezésénél nem minden esetben a „cloud-first” megközelítés a kijárt út. Szükséges alaposan megvizsgálni a különböző technológiák valós költségeit, a kiberbiztonsági szempontokat, az üzleti igényeket, valamint a pro és kontra érveket. Ennek következtében határozható meg pontosan, hogy egy adott feladatra melyik architektúra nyújtja a legköltséghatékonyabb, leginkább független és legbiztonságosabb megoldást.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A megújuló alapú villamosenergia-termelés gyors ütemű növekedésével a kisfeszültségű hálózatokon egyre gyakrabban jelentkeznek feszültségemelkedések. Európa több országában elterjedt gyakorlat az autonóm, helyi feszültségszabályozás alkalmazása, amelynek során a kiserőművek inverterei meddőteljesítmény-szabályozással járulnak hozzá a hálózati feszültség stabilizálásához. A kutatás célja a nemzetközi előírások áttekintése. Az inverterekre vonatkozó előírások elemzésével párhuzamosan vizsgáljuk a szabványokban és az ezekre épülő elosztói szolgáltatásokban megjelenő feszültségtartási követelményeket, valamint a hazai garantált szolgáltatásokhoz hasonló európai megoldásokat.

Az elvégzett munka, elemzés

A vizsgálat két fő irányt követ. Egyrészt átfogó elemzést végzünk a hazai és egyes európai előírások összehasonlítására, kiterjedve a feszültségminőségi követelményekre, az elosztói szolgáltatásokra, valamint az inverterekre vonatkozó kötelező és ajánlott beállításokra. Másrészt hazai, helyszíni inverter- és okosmérő-mérések alapján folyamatosan értékeljük a mérési adatok konzisztenciáját, vizsgáljuk az inverteres szabályozás működésének mérési alapú igazolhatóságát, majd ezen tapasztalatok fényében újraértékeljük a szabványokban és az elosztói szolgáltatásokban rögzített feszültségminőségi követelmények teljesíthetőségét és tényleges teljesülését.

Eredmények, következtetések

A mérési adatok feldolgozása a nyári időszakban valósul meg, amelyet végezzük el a vizsgálatokat az egyes vizsgált felhasználók feszültségminőségi jellemzőire vonatkozóan.

Tanulságok, üzenet

Az elemzés során egy-egy felhasználó okosmérő- és inverteradataira támaszkodva – autonóm szabályozás nélkül és amellett – értékeljük a szabványokban, valamint a hazai és európai elosztói előírásokban meghatározott feszültségminőségi követelmények gyakorlati teljesülését.

A villamosenergia-rendszer átalakulásával és a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiatároló rendszerek (Battery Energy Storage Systems, BESS). Ezek a rendszerek nemcsak a termelés és fogyasztás közötti egyensúly fenntartásában játszanak kulcsszerepet, hanem egyre inkább a rendszerirányítás aktív elemeivé is válnak. Működésük azonban nagymértékben támaszkodik digitális irányítástechnikai és kommunikációs rendszerekre, amelyek új típusú kockázatokat is bevezetnek.

Az előadás célja annak bemutatása, hogy különböző, vezérlési szintet érintő kibertámadási forgatókönyvek milyen hatással lehetnek a villamosenergia-rendszer stabilitására. A bemutatott eredmények egy pandapower alapú szimulációs környezetben készültek, amely egy egyszerűsített, de rendszerszinten értelmezhető villamos hálózati modellt tartalmaz, beleértve a termelést, a fogyasztást és az energiatárolók működését.

A prezentáció során több különböző támadási szcenárió kerül ismertetésre. Ezek közé tartozik például az energiatárolók aktív teljesítmény alapjelének manipulálása, a vezérlési jelek késleltetése, valamint több tárolóegységet érintő, összehangolt beavatkozások modellezése. A bemutatott szimulációk célja annak szemléltetése, hogy már viszonylag kis mértékű eltérések is képesek mérhető hatást gyakorolni a rendszer frekvenciájára és dinamikus viselkedésére, különösen akkor, ha a rendszer eleve terhelt vagy kedvezőtlen üzemi állapotban van.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai problémaként értelmezhetők, hanem közvetlen fizikai következményekkel is járhatnak a villamosenergia-rendszer működésére nézve. Kiemelten fontos szempontként jelenik meg a támadások időzítése, mértéke és az érintett eszközök köre, amelyek jelentősen befolyásolják a kialakuló hatás nagyságát.

Az előadás célja továbbá annak hangsúlyozása, hogy a kiberbiztonsági szempontokat célszerű már a vezérlési stratégiák és rendszermodellek tervezési fázisában figyelembe venni. A bemutatott szimulációs megközelítés egy lehetséges kiindulási alapot nyújt a jövőbeni, részletesebb vizsgálatok és fejlesztések számára.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia-rendszerek átalakulása, a szinkrongépes termelés visszaszorulása és a teljesítményelektronika-alapú csatlakozások terjedése új helyzetet teremt a rendszerstabilitás értékelésében. A csökkenő inerciájú rendszerekben a stabilitási jelenségek időbeli lefolyása gyorsabbá, térbeli megjelenése pedig erősebben topológiafüggővé válik, ezért a hagyományosan alkalmazott mutatók önmagukban nem mindig adnak elégséges képet. A bemutatott munka célja annak vizsgálata, hogy a stabilitási indikátorok miként viselkednek eltérő hálózati topológiák, üzemi állapotok és inerciaviszonyok mellett, illetve hogyan kapcsolható össze a topológiai szerkezet és az időfüggő dinamikai viselkedés.

Az elvégzett munka, elemzés

Az elemzés időtartománybeli szimulációkra, valamint közvetlen stabilitásvizsgálati módszerekre épül. A vizsgálat többféle tesztrendszeren és benchmark hálózaton történik, különös tekintettel az IEEE 9, 39 és 118 csomópontú modellekre, illetve különböző hálózati karakterisztikákra, mint a hurkolt, radiális vagy gyengén hurkolt szerkezetek. Az értékelés kiterjed a frekvenciatartomány fő mutatóira, így például a frekvencia szélsőértékére és gradiensére, a beállási időre és az inerciaküszöbre, továbbá a tranziens stabilitási indexekre.

Eredmények, következtetések

Az elemzés rámutat arra, hogy a stabilitási indikátorok értelmezhetősége és érzékenysége jelentős mértékben függ a hálózati topológiától, az inerciamegoszlástól és az aktuális üzemi állapottól. A vizsgálat alapján a stabilitás nem írható le megbízhatóan egyetlen mutatóval; ehelyett több, egymást kiegészítő indikátor együttes alkalmazása indokolt. A topológiák elemzése alkalmas arra, hogy jobban azonosíthatók legyenek a sérülékeny részrendszerek és a kritikus hálózati kapcsolatok.

Tanulságok, üzenet

A villamosenergia-rendszerek stabilitásértékelése csak akkor ad megbízható eredményt, ha a vizsgálat egyszerre veszi figyelembe az időbeli dinamikát, a térbeli hálózati szerkezetet és az indikátorok kombinált alkalmazását. A bemutatott megközelítés ehhez egy egységes, reprodukálható és gyakorlati szempontból is jól használható értékelési keretet ad.

A bemutatott munka célja az ipari exoskeleton technológia alkalmazhatóságának vizsgálata az energiahálózati üzemeltetésben, különös tekintettel az áram- és gázhálózati technikusok mindennapi munkájára. A téma fontosságát az adja, hogy ezek a munkakörök jelentős fizikai megterheléssel járnak, amelyek hosszú távon mozgásszervi megbetegedésekhez és teljesítménycsökkenéshez vezethetnek. A projektet több tényező motiválta: az E.ON technikusainak 58%-a 40 év feletti, a rehabilitációs programokban részt vevők jelentős része mozgásszervi problémákkal küzd, miközben a technológia fejlődése révén az exoskeletonok mára ipari környezetben is használhatóvá váltak. A munka célja annak vizsgálata, hogy ezek az eszközök preventív megoldásként hogyan járulhatnak hozzá a munkabiztonság, a hatékonyság és a hosszú távú foglalkoztathatóság javításához.

A projekt során strukturált, felhasználóközpontú megközelítést alkalmaztunk. Első lépésként releváns felhasználási eseteket azonosítottunk technikusokkal, vezetőkkel, valamint HSE- és HR‑szakértőkkel készített interjúk alapján. Ezt piackutatás és gyártói egyeztetések egészítették ki, melyek eredményeként aktív, passzív és félaktív exoskeleton‑megoldásokat választunk ki. A kiválasztott eszközöket az idei évben valós üzemi környezetben teszteljük villamos, gáz- és raktári munkafolyamatok során. A tesztelés során kérdőíves visszajelzéseket és személyes interjúkat készítünk, amelyek az ergonómiai hatások, a használhatóság és az elfogadottság elemzését szolgálják.

Az előzetes vizsgálatok alapján az exoskeletonok jelentősen csökkenthetik a váll‑, hát‑ és deréktáji terhelést, különösen emeléssel, hajlítással és fej feletti munkával járó feladatok esetén, illetve egyes folyamatoknál 5–10%-os hatékonyságnövekedés érhető el. A gyakorlati esetek vizsgálatának célja ezen előnyök alátámasztása, illetve a különböző energiaiparági használati esetek azonosítása. A kutatás újdonsága még az, hogy a technológiát az energiahálózati környezet sajátosságaira adaptálja. A korszerű exoskeletonok nem csupán kísérleti eszközök, hanem valós, mérhető hozzáadott értéket képviselnek az energiahálózati üzemeltetésben. Megfelelő use case‑választással és felhasználóközpontú bevezetéssel hatékonyan támogathatják a technikusok egészségét, növelhetik a munkavégzés hatékonyságát, és hozzájárulhatnak a munkakörnyezet javításához.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

Az átviteli hálózati üzemelőkészítés során a rendszerirányító a várható hálózati állapotokat jelenleg több, előre definiált üzemviteli körülmény vizsgálatával becsüli előre. Ezek kiválasztása nagyrészt szakértői döntésen alapul, miközben az egyes bizonytalansági faktorok – például a termelői betáplálások vagy a tranzitáramlások – együttes hatása nehezen írható le néhány különálló esettel. Emiatt az üzemelőkészítés egyszerre erőforrás-igényes, és nem feltétlenül ad teljes képet a hálózat várható terhelési viszonyairól.

Az elvégzett munka, elemzés

A munka célja egy olyan valószínűségi alapú módszer kidolgozása, amely a különálló szcenáriók helyett a bemeneti változók bizonytalanságát közvetlenül veszi figyelembe. A vizsgálat alapját a csomóponti teljesítményeloszlási tényezők (PTDF-ek) adják, amelyek segítségével a termelői betáplálások hatása könnyen leképezhető a vezetékáramlásokra. A termelőegységekhez rendelt valószínűségi eloszlásokat a PTDF-ek alapján figyelembe véve becsülhetővé válik az egyes hálózati elemek túlterhelődésének kockázata.

Eredmények, következtetések

A kutatás eredménye egy operatív időn belül futtatható számítási program, amely rövid távon basecase (kiesés nélküli üzem), hosszabb távon pedig N−1 üzemállapotok esetén is alkalmazható. Az így előálló egységes valószínűségi hálózatbecslés a jelenlegi szcenárióalapú vizsgálatoknál gyorsabb és részletesebb támogatást adhat az üzemelőkészítési döntésekhez.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A villamosenergia- és földgázpiacok az energetikai rendszerek meghatározó pilléréi, amelyek működése alapvetően eltér fizikai és gazdasági sajátosságaik miatt. A kutatásom célja a két piac összehasonlító elemzése, kitérve a tárolhatóság kérdésére, a kereslet-kínálat egyensúlyának biztosítására, valamint a piaci mechanizmusok működésének különbségeire. A legfőbb különbség a fizikai formájából fakad, míg a villamos energia csak nagyon korlátozottan tárolható, és ezáltal a termelés és fogyasztás folyamatos, valós idejű egyensúlyát kell biztosítani, addig a földgáz esetében a tárolás lehetősége nagy rugalmasságot biztosít a rendszer számára.

A villamosenergia-piac egyik kulcskérdése a kiegyenlítés, amely az időjárásfüggő megújuló energiaforrások (elsősorban a fotovoltaikus (PV) rendszerek) elterjedésével egyre nagyobb kihívást jelent. Ezzel szemben a földgázpiac tárolási kapacitásai miatt nagyon rugalmasan képes működni, azonban ezeknek a tárolóknak és a szállítási infrastruktúra térbeli és időbeli eloszlása jelentősen képes befolyásolni a piacot. Emellett fontos megemlíteni, hogy az LNG növekvő jelentősége ezt még inkább felerősíti és akár kicsit át is alakíthatja a piacot. Az európai energiarendszerek átalakulásában kiemelt szerepet kapnak a szabályozási és geopolitikai tényezők is, különösen a REPowerEU intézkedéscsomag, amely jelentős hatást gyakorol a regionális és hazai gázpiaci struktúrákra.

A kutatás részletesen vizsgálja az energiapiacok szervezett kereskedési platformjainak működését, beleértve a másnapi (Day-Ahead Market), napon belüli (Intraday) és kiegyenlítő piacokat, valamint a határidős termékek szerepét. Szeretném vizsgálni a rendszerirányítók feladatait és a szabályozási tartalékok különböző típusainak alkalmazását a rendszer biztonságának fenntartásában.

Az elemzés első részében másnapi piacon megjelenő árak feldolgozására kerül sor, amelynek célja a piaci folyamatok mélyebb megértése. A továbbiakban a kutatás során szeretnék foglalkozni rövid távú előrejelzési módszerekkel és a napon belüli piacok dinamikájával, amely egyre nagyobb szerepet tölt be a rugalmas és decentralizált energiarendszerek működésében.

Célok, kérdéskör, problémafelvetés

A távvezetékek jegesedése hatalmas anyagi károkat okozhat a villamosenergia-rendszerben. Mivel a kritikus események gyakorisága felülmúlja az eddig becsült értékeket a jégmentesítésre szolgáló praktikák kutatása hasznos információkkal szolgál a rendszerstabilitás fenntartására egy olyan világban, ahol az elektromos energiára egyre nagyobb szükség van.

A kutatás fő fókusza a reaktív (de-icing) technológiák, ezen belül is a mechanikai módszerekre hangsúlyt fektetve. Míg a Joule-hőn és dielektromos veszteségeken alapuló jégtelenítés hosszú szakaszokon létrejövő nedves hó, dér és zúzmara eltávolítására preferált módszer, a mechanikai praktikák a rövid, kritikus szakaszokon képződött kristályos jég eltávolítására alkalmasak lehetnek, akár extrém időjárási viszonyok között is.

Mivel a technológiák egyik legfontosabb jellemzője a shedding rate, vagyis az óránként leválasztható jégmennyiség, a vezeték terhelhetőségétől és az időjárási viszonyoktól függően kell kiválasztanunk az optimális módszert. Tekintve, hogy az OPGW szerepe egyre meghatározóbb, az ilyen kábelek tehermentesítésére szolgáló módszerek lesznek a fő fókusz. Elkerülendő a túl nagy teher miatti extra belógás és a túl gyors leválasztási sebesség és hirtelen tehermegszűnés miatt kialakuló galloping is, így a kutatásom középpontjában egy olyan drón lesz, amely rezgéseket kiváltó késsel törést kelt a jégképződménnyel, majd előre haladva egy ék fokozatosan leválasztja azt.

A korábbi rezgéses próbálkozások az oszloptáv felénél felhelyezett dobozok voltak, ami állandó belógásnövekedést okozott, és a vezeték sajátfrekvenciáján való rezgetéssel esetleg hosszútávú károkra is engedett következtetést az infrastruktúrára nézve, viszont többszörös érzékelőrendszeri zavarok miatt sosem volt működőképes.

A következő lépések során az optimális jégtörő frekvenciát fogom meghatározni úgy, hogy a kábelt ne károsítsa, valamint kitérek a kés kialakítására, anyagára, az egész drón megengedhető tömegére.

A megújuló energiaforrás alapú elosztott energiatermelés rohamos terjedése új kihívások elé állítja a villamosenergia-rendszert. A közép- és kisfeszültségű hálózat befogadóképessége jelentős korlátot szab az új csatlakozási igények kielégítésének. Emellett az elosztott energiatermelés a helyi, általában nem mért elosztóhálózatok esetén feszültségtartási és túlterhelési problémákhoz vezethet.

A probléma kezelésére alkalmas többfrekvenciás villamosenergia-rendszer (Multi-frequency Power Transfer System, MFPTS) koncepcióját vizsgáltam megvalósíthatósági, valamint infrastrukturális szempontból, egy komplex technológiai és gazdasági összehasonlító elemzés keretében. Az MFPTS implementációs feltétleit összevetettem a meglévő hálózati befogadóképesség növelését szolgáló hagyományos és modern alternatívákkal. A strukturális elemzés során számszerűsítettem, hogy a többnyire a meglévő hálózati elemek anyagi és fizikai átalakítása nélkül megvalósuló többfrekvenciás rendszer milyen mértékben képes kiváltani a hálózati kapacitáshiányok kezelésére alkalmazott egyéb megszokott eljárásokat

A kutatás legfontosabb koncepcionális üzenete, hogy a decentralizált energiatermelés integrációja nem feltétlenül igényel kiterjedt anyagi és fizikai hálózatátalakítást. Az MFPTS igazolja, hogy a meglévő villamosenergia-infrastruktúra többfrekvenciás kihasználása olyan technológiai alternatívát kínál, amely a tőkeigényes beruházásokkal szemben lényegesen alacsonyabb környezeti terheléssel és kedvezőbb megvalósíthatósági költségekkel jár