72. Vándorgyűlés - Összefoglaló
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 72. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás 2026. szeptember 22. és 24. között került megrendezésre a Balatonfüred Kongresszusi Központban. A több évtizedes hagyományra visszatekintő esemény, amely a hazai villamosenergia ipar legnagyobb szakmai rendezvénye, idén is hatalmas sikerrel zárult. A rendezvény több mint 1400 résztvevőt vonzott, akik 155 előadást hallgathattak meg, ami jelzi a találkozó szakmai súlyát. A hálózatüzemeltetők, az energiatermelők, a gyártók és a szolgáltatók szakemberei mellett az egyetemek, a kutatás és a szabályozás képviselői is részt vettek a közös gondolkodásban.
A konferencia célja a tapasztalatok megosztása, új technológiák bemutatása, és az energiaellátás előtt álló feladatok megvitatása volt, amelyek a háztartások és a vállalkozások mindennapjait egyaránt befolyásolják. A központi kérdéskör, hogy miként őrizhető meg az áramellátás biztonsága, hogyan illeszthetők a rendszerbe a megújuló energiaforrások, és milyen fejlesztések szükségesek a változó fogyasztói igények kiszolgálására. A fő téma idén a stabilitás megteremtése volt egy rugalmasan alkalmazkodó villamosenergia-rendszerben. A rendezvény első napján adták át „Az Együttműködő VillamosEnergiaendszerért” (EVER) szakmai elismeréseket, valamint a MEE által kiírt diplomaterv pályázat díjait a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal mérnökök és egyetemi hallgatók részére.
Tótth András energetikai államtitkár a konferencia nyitónapján tartott prezentációjában a magyar villamosenergia-hálózat jelenlegi helyzetét, a magas importkitettséget és az öregedő hazai erőműpark sorsát elemezte. Kijelölte azokat az új stratégiai irányokat, amelyek mentén Magyarország átállhat egy függetlenebb, hatékonyabb és végső soron olcsóbb energiatermelésre.
Szintén a nyitónapon rendezett sajtótájékoztatón Dr. Molnár Ferenc – MEE elnöke, Balasa Levente – Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője, Batta Gergő – MAVIR Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese, Katona Ádám – E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese, Králik Gábor – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Energetikáért felelős elnökhelyettese, Mármarosi István – Pannonwatt Energetikai Megoldások Zrt. operatív és műszaki igazgatója, Kiss Ernő – Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnök, ügyvezetője, Torda Balázs – OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója válaszolt a média képviselőinek kérdéseire egy kerekasztal jellegű beszélgetés keretében. A sajtótájékoztatón szó esett a szélerőmű-projektek újraindulásáról, hangsúlyozva a futó nyugat-magyarországi beruházásokat és a 2030-as engedélyezési határidőket. Kiemelték a "kolokáció" (szél- és naperőművek azonos csatlakozási ponton történő) alkalmazásának előnyeit a hálózatfejlesztés minimalizálása érdekében. A szakemberek arra is rámutattak, hogy az ipari energiatárolók alkalmazása kritikus az energiafüggetlenséghez és a megfelelő rendszerszabályozáshoz.
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról, a beruházások társadalmi beágyazottságáról, valamint a szakember-utánpótlás fontosságáról hangzottak el információk, amelyek az egész szektort érintik. Hangsúlyozták, hogy a magyar rendszernek fel kell készülnie az időjárásfüggő ingadozásokra és a téli csúcsfogyasztásokra, ahol az atomerőmű markáns tényező.
A Siemens képviselője a hálózatfejlesztés és a mesterséges intelligencia jelentette új kihívásokról beszélt. A mesterséges intelligencia, az e-mobilitás és a növekvő számú adatközpontok energiaigényének kihívásaira figyelmeztetett. Kiemelte, hogy az ipari beruházások hatalmas villamosenergia-igénnyel bírnak, ami befolyásolja a gazdasági fejlődést.
Szóba kerültek az elosztóhálózati kihívások, a rendszeregyensúly fontossága különösen a lakossági napelemes rendszerek (HMKE) okozta kétirányú energiaáramlás kihívásait említve. A megoldás kulcsa a technológiai fejlesztés és a szabályozás, valamint a fogyasztói szemléletformálás (például a lakossági tudatosság növelése a fogyasztás csökkentésére).
A 72. MEE Vándorgyűlés sikeresen integrálta az elméleti stratégiákat (energiafüggetlenség, megújulók integrációja) és a gyakorlati megvalósítás tapasztalatait. A szakmai párbeszéd rávilágított, hogy a jövő stabil és rugalmas villamosenergia-rendszere csak a technológiai innovációk, a hálózatfejlesztés, a megfelelő szabályozási környezet és a fogyasztói tudatosság közös fejlesztésével valósítható meg.
